Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
gozat összegzésében rámutat, az általa (is) feltárt jelenségek (pl. a különböző adatsorok eltérése a saját etnikum számának megítélése kapcsán) figyelembevétele megfelelő eredményt hozó, az etnikai statisztikai és térszerkezeti mélyrétegek feltárására irányuló mikroszintü vizsgálatok lehetőségét biztosítja. Ezt a dolgozatot a kulturális határok értelmezésének kérdésével foglalkozó írás, majd egy, az európai görög katolikusság térfolyamatainak elemzési lehetőségeit az etnikai dinamika alapján vizsgáló dolgozat követi. A tanulmánykötet harmadik fejezetének címe A túr megjelenítésű. Ebben a részben olyan dolgoztok olvashatók, melyek - mint a cím is mutatja - a tér megjelenítésének problematikájával, az etnikai határok ábrázolásával, az etnikai besorolás és a különféle statisztikák között feszülő ellentétekkel valamint a gömöri cigányok jelenlétének vizsgálatával foglalkoznak. Ezekben a dolgozatokban Keményt) Róbert újratárgyal több olyan elméleti kérdést is (pl. ki a cigány?), melyekkel ő maga is többször és több helyen foglalkozik. A Kisebbségi tér változatai című könyv egyik komoly pozitívuma - azon túl, hogy az egyes dolgozatok külön-külön is megállják helyüket, mint ahogy a legtöbb már korábban publikálásra került különböző tanulmánykötetekben -, hogy összefoglalja a témával kapcsolatos kifejezéseket, illetve rámutat azokra a kutatási prioritásokra, melyekkel e témában érdemes foglalkozni. B. Kovács István: Gömömlógia. írások a történelmi Göniör és Kishont vármegye múltjáról és jelenéről. Pozsony/Bratislava: Madách-Posonium 2003, 194 p., ill. Pusko Gábor Vannak földrajzi területek, melyek történeti, néprajzi vizsgálatához vagy megismeréséhez ma már nem lehet úgy hozzákezdeni, hogy a kutató (érdeklődő laikus, szemináriumi dolgozatát készítő egyetemi hallgató, nyugdíjas tanító stb.) ne nézne át bizonyos alapmunkákat. A történeti Gömör ebből a szempontból szerencsés helyzetben van. Gondoljunk csak lia Bálint munkájára. Forgon Mihály gömöri nemeseket bemutató könyvére vagy Ujváry Zoltán és a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke által írt, illetve megjelentetett könyvekre, dolgozatokra! Az utóbbi években azonban napvilágot láttak olyan kikerülhetetlen összefoglaló munkák is, melyeket a térségben élő vagy innen származó kutatók helyeztek a tudomány asztalára. Ezek között is meghatározó helyet foglal el B. Kovács István Gömömlógia c. könyve. A gömömlógia nem más, mint „hungarológia kicsinyben”, ami, mármint a hungarológia - Kosa László megfogalmazásában -, a „tudományközi kapcsolatok egyik fontos, összetett megjelenési formája”. A magyarságtudomány kézikönyve című munkája előszavában Kosa így folytatja: „Könyvünk nem törekszik a nemzeti jelleg, az etnikus jellemzők feltétlen kiemelésére, noha bizonyára sokan vannak, akik hungarológián elsősorban ezt értik. Célja inkább az, hogy az Európa földrajzi közepén lakó magyarság sokoldalú történeti és kulturális beágyazottságát, önálló kultúrát teremtő képességét legalább nagy vonalakban bemutassa, amely, bár a tudományos alapkutatások még számos vonatkozásban hiányosak, sokkal reálisabb jegyzetértékeléshez vezet, mint az etnikus jegyek, a nemzeti jellemzők elmosódó határú körének fölsorakoztatása.” Nem tudom, mennyire befolyásolta az idézett munka B. Kovács Istvánt Gömömlógia c. könyvének összeállítása során (összeállításról kell beszélnünk, mert - mint a szerző a könyv végén fel is tünteti - az összegyűjtött és egy kötetben közreadott dolgozatok legtöbbje korábban már megjelent nyomtatásban), mindenesetre a kötet tartalma egybevág a fenti idézetben megfogalmazott iránymutatással. Egyfajta gömöri művelődéstörténeti összefoglaló, amely azt mutatja be, hogyan és mitől, milyen kulturális eseményeknek köszönhetően lett Gömör 188
