Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
népe olyanná, amilyen ma. A már idézett Kosa László egy másik munkájában olvasható gondolat átalakításával - egy szinttel lejjebb történő helyezésével - így foglalhatnánk össze a Gömörológia üzenetét: a könyv számba veszi a legfontosabb alkotásokat és műveltségi folyamatokat, azt a kulturális teljesítményt, amit Gömörbe érkezése előtt, majd ezerszáz éves gömöri története során a magyarság (esetenként szlávokkal, németekkel közösen) létrehozott, és ami a Kárpát-medencébe gyökereztette és egyedi vonásokkal ruházta föl a gömöri művelődést. B. Kovács István négy nagy témakörben foglalja össze kutatásainak mindazon eredményeit, melyekről úgy véli, Gömörrel kapcsolatban érdeklődésre tarthatnak számot, s illik ismerni. A Gömör-kutatás eddigi eredményeiről tudósító fejezetben felhívja a figyelmet arra, hogy sajnálatos módon mindezidáig nélkülöznünk kell egy összefoglaló, részletes regionális bibliográfiát, ezért mintegy az általa felemlegetett hiányt megszüntetendő, ő maga foglalja össze a térség kutatóinak legfontosabb munkáit. Egyben számot ad a térségben működött, vagy napjainkban működő tudományos vagy tudománynépszerüsítő intézmények kiadványairól is. A mai ember számára ugyancsak nem minden tanulság nélkül való a térség művelődéstörténeti összefoglalója. A fenti dolgozatok mintegy bevezetőként szolgálnak a folytatáshoz. A Gömör vármegye kialakulásának történetét bemutató írást két régészeti ásatásról (amelyeknek vezetője épp szerzőnk volt, történetesen régész minőségében) szóló beszámoló, illetve azok eredményeit felhasználó történeti kitekintés keretezi (konkrétan a sajógömöri Várhegy és a rimaszombati Főtér régészeti feltárásáról van szó). A Gömöri tájak, népek, hagyományok c. fejezet tíz dolgozatot foglal magába. Ezek nagy része Gömör - elsősorban a Vály-völgy lakosainak, a gömöri fazekasok, illetve a terület nagyszámú kisnemesének - társadalomnéprajzával és a térség, illetve lakóinak táji-kulturális tagolódásával foglalkozik. B. Kovács István úgy véli, a jelenlegi táji-kulturális tagolódásról kialakított képet tovább lehet és kell is finomítani, amit elsősorban az anyakönyvek kutatásával, az egyes falvakra vagy falucsoportokra jellemző endogámia különböző formáinak vizsgálatával kellene kezdeni. Ehhez a témához jól kapcsolódik a gömöri etnokulturális határokról szóló tanulmány. A fejezetet két folklór írás zárja, a szerző mindkettőben a középkorig nyúl vissza. Az egyik dolgozatban a Tompa Mihály által is megénekelt Basa kútja mondában fellelhető középkori mondamotívumokra hívja fel a figyelmet, a másikban a középkori krónikák és a gömöri népmesék kapcsolatához szolgál adalékokkal. A utolsó. Intézmények, emberek c. fejezetben a Gömör-Kishonti Múzeumegyesület és a Tompa Mihály Református Gimnázium történetével ismerkedhetünk meg a kezdetektől napjainkig. A Vály-völgy két neves szülöttjéről, Bodon Antalról és Bodon Abrahámról szintén ebben a fejezetben olvashatunk. A kötetet gazdag fénykép- és rajzmelléklet, valamint irodalomjegyzék teszi szemléletesebbé. Kuckuck. Notizen zur Alllagskultur. 17., 18. évf. (2002, 2003), Graz-Ij-A gráci egyetem Néprajzi (2001-től: Néprajzi és Kultúrantropológiai) Tanszéke kiadásában, félévenként megjelenő lap a 2000/1-es számban még a „jegyzetek a mindennapok kultúrájához és a néprajztudományhoz” alcímet viselte. Az alcímből a néprajz elhagyása vélhetően a közelgő intézmény-átnevezés előszelének tekinthető, bár az utóbbi esetében végül mégiscsak meghagyták a néprajzot. Szóval bonyolult ez a mi szakmánk! 189
