Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Könyvismertetések

ra is a helytelen. 1830-as évszámot tünteti fel a „legnagyobb székely” születési éveként. Is­ten malmai... Üde függeléke a kötetetnek a kötet címadó fejezete, amelyben a szerző anek­dotákat és történeteket közöl a magyar néprajz klasszikusairól. Felhívással fejezi be ezt a a fejezetet, amihez csak csatlakozni lehet. Valóban össze kellene gyűjteni azokat a, szakmai kö­rökben közszájon forgó történeteket, amelyek egy tudományág vidám önreflexiójának is te­kinthetőek. Amennyiben a magyar folklorisztika foglalkozik királyok, politikusok, az egysze­rű kisember anekdotáival, miért ne figyelhetne oda a néprajz művelőiről szóló vidám történe­tekre. Talán erről az anyagról is kiderül, hogy nem is a magyar néprajz tudománytörténetét árnyalhatja, hanem hogy ez is folklór ám a javából... Háromszék néprajzi és honismereti bibliográfiája ( 1X44-2002). Anyagát gyűjtötte és rendszerezte Jakab Albert Zsolt. Szerkesztetek és az előszót írta Pozsony Ferenc. A Kri­za János Néprajzi Társaság Értesítője 12, 1-2. sz. Kolozsvár 2003, 188. p. L. Juhász Ilona A kolozsvári székhelyű Kriza János Néprajzi Társaság Értesítőjének legutóbbi összevont 1-2. számában Jakab Albert Zsolt rendszerezte egy néprajzi tájegység, Háromszék eddig megje­lent néprajzi és honismereti irodalmát az 1844-2002 közötti időszakra vonatkozóan. Pozsony Ferenc szerkesztő előszavából megtudhatjuk, hogy a budapesti Arany János Közalapítvány anyagi támogatásával a Kriza János Néprajzi Társaság munkatársai végezték az önálló köny­vekben, tanulmánykötetekben, évkönyvekben, periodikákban szétszórtan megjelent írások összegyűjtését. Az előszó röviden vázolja Háromszék népi kultúráját és tájékoztat bennünket e tájegység néprajzi kutatásának történetéről, eredményeiről is. Pozsony Ferenc bevezetőjé­ben említést tesz arról, hogy egyetlen szék területén sem folyt olyan szerteágazó és intenzív kutatómunka, mint Háromszékben. Ezt az állítást jól bizonyítja a bibliográfiában szereplő 1878 tétel. Olyan személyiségek írtak erről a vidékről, mint pl. Orbán Balázs, Kriza János, Benedek Elek. De megfordult itt Malonyay Dezső és munkatársai is. Bartók Béla és Kodály Zoltán ugyanakkor elkerülte ezt a vidéket, mivel azt Erdély legpolgárosultabb vidékének tar­tották, amely eltávolodott az archaikus népzenétől. Az ezen a vidéken kutató szakemberek so­rát folytathatnánk az új nemzedék számtalan képviselőjének, mint például Gazda Klára, Olosz Katalin, Pozsony Ferenc és továbbiak előszámlálásával. A vidék kutatásában mindig meghatározó szerepet játszottak, s játszanak mind a mai napig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum munkatársai. A más városokban működő egyetemek és kutatóhelyek mun­katársai specifikus programokat indítottak e vidék népi kultúrájának feltárására (pl. a Babes- Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszékének tanárai és diákjai az 1989-es rendszerváltást követő elmúlt több mint 12 éven keresztül szerteágazó kutatást vé­geztek, nagy hangsúlyt fektetve a változásvizsgálatokra, valamint az etnikumok együttélésé­nek kutatására stb. A kolozsvári székhellyel működő Kriza János Néprajzi Társaság számos, e vidék néprajzi kutatásának eredményeként született kötet megjelentetését tette lehetővé, s még tovább folytathatnánk a sort az „apróbb” kutatóhelyek tevékenységének méltatásával. Az előszót a feldolgozott folyóiratok jegyzéke követi. A bibliográfiai adatokat a következő fő témakörökbe rendszerezték: Általános művek, Település táj, Építkezés, Lakáskultúra, Gazdálko­dás, Ipar, technológia, kereskedelem, Táplálkozás, Öltözködés, Népművészet, Népköltészet, Népi írásbeliség, Népszokások, Néphit, népi tudás. Társadalom, Nyelv. Történelem és a Régészet. A kö­tetet a szerzői névmutató zárja. Nem vált volna a kötet kárára, ha egy helynévnévmutató is segí­tené használatát. Igaz ez valamivel több munkával járt volna, de a kiadvány használói bizonyára hálásak lettek volna élte, s jól hasznosíthatnák főleg helytörténeti, helyismereti kutatásaik során. 176

Next

/
Thumbnails
Contents