Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Könyvismertetések

Fuchs, Lothar A.: Feld kreuze und Bildstöcke. Fhtrdenknutle in Franken. Gemünden am Main: Verlags-Service Hans Herr 2001. 175 p., ill.-U-A szerző egy egykori Maina menti járás (Landkreis Gemünden am Main) harminckettő tele­pülése 255 szakrális kisemlékének teljes dokumentációját adja könyvében. Az út menti ke­resztek, képoszlopok, mezei oltárok, kis kápolnák leírásai, a hozzájuk kapcsolódó kultusz be­mutatása mellett nemcsak információgazdag, hanem szép képekkel is illusztrálja munkáját. A foglalkozását tekintve kereskedő szerző a kisemlékek kutatásának és ápolásának elhivatottsá­gát édesapjától örökölte, s bár hangsúlyozza, munkájával nem tör tudományos babérokra, az­zal, hogy egy adott terület kisemlékeit megbízhatóan dokumentálta, máris nagy szolgálatot tett a tudománynak. GÁGYOR JÓZSIT': Játékos állatkert. Állatok a népi mondókákban és gyermekjátékokban. Dunaszerdahely: Liliom Aurum 2002, 202 p., kottákkal. —LJ1— A szerző a Mátyusföldön gyűjtött anyagából válogatta össze az állatokkal kapcsolatos kiol­vasókat, csúfolókat, hintáztatókat, lovagoltatókat, köszöntőket, találós kérdéseket, nyelvőrö­ket és egyéb mondókákat, gyermekjátékokat. A 85 állatnév alfabetikus sorrendben követi egymást, néhányuknál csupán egy-egy (pl. a vakondnál egy találós kérdés, vagy a vaddisznó­nál egy tréfás emlékvers) példa található, viszont pl. a tyúk, a csibe, a katicabogár, vagy pe­dig a szamár esetében öt-hat is. Az egyes mondókákná! és gyermekjátékoknál a hozzá kap­csolódó kottaanyagot is megtalálhatjuk. Gágyor Józsit: Csájöndáros könyv. Mátyásföldi népi csújolók. Dunaszerdahely: Lilium Aurum 2003, 164 p„ kottákkal. L. Juhász Ilona A magyar nyelvterület gyermekfolklórjának egyik legszakavatottabb és legszorgalmasabb kutatójaként számon tartott Gágyor József legutóbb a Mátyásföld községeiből származó né­pi csúfolókat gyűjtötte egy kötetbe, ismét sok újdonsággal szolgálva mind a szakembereknek, mind a nagyközönségnek. A szerző anyagát tartalma alapján 38 kategóriába tagolja. A névcsúfolókkal nyitja a sort, ezeket külön-kiilön csoportokba sorolva (Személynevek. Tetszés szerinti nevek. Családne­vek, Család és személyneveket együttesen csúfolok). A nemek és korcsoportok szerint a le­ány-, fiú-, menyecske- és öregasszony-csúfolók kategóriákat határoz meg. Az iskolás gyere­keket csúfolókon (pl. Kis szamár, nagy szamár, mégis iskolába jár) mellett az egyes iskolai osztályokat bosszantó rigmusok is külön csoportba kerülnek. Ez utóbbiakat egyrészt annak alapján sorolja be, hogy az ábécé mely betűjével jelölik (pl. A-sok bolhások. Bé-sek utcai csi­bészek. C-sek vetések, D-sek aranykések stb.), másrészt aszerint, mely évfolyamról van szó (pl. Első osztály i-i-i. / Második osztály bicikli. / harmadik osztály krumpliszár. / Negyedik osztály pipaszár. / Ötödik osztály kiskirály, / Hatodik osztály nagy király, / Hetedik osztály kis szamár, / Nyolcadik osztály nagy szamár, / Kilencedik osztály vén szamár). A kötetben sze­replő tanárcsúfoló egyik változatát a Gaudeamus igitur kezdetű diákdal kissé megváltoztatott dallamára éneklik, mint ahogyan az egyértelműen a „Jöjj el hozzám Télapó...” kezdetű kará­csonyi gyermekdal alapján született a következő rigmus is: 170

Next

/
Thumbnails
Contents