Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
adta lehetőségeket, s meg lehetne hirdetni egy teljes körű Vámbéry-bibliográfia összeállításának programját. Reméljük, hogy az I. Nemzetközi Vámbéry Konferenciának lesz folytatása, s az ott elhangzott előadásokat tartalmazó kötetet is kézbe vehetjük majd. Ethnica 5. évf. (2003) 1-4. sz., Debrecen L. Juhász Ilona A Debreceni Egyetem Néprajzi Intézetének folyóirata első számában Szathmáry István Mit mondanak a harangok, továbbá Lévai Béla Lélekváltás és metainförmáció c. írását olvashatjuk, majd Bődi Erzsébet Karácsony böjtje a görög katolikusok táplálkozási kultúrájában (három falu példáján) c. tanulmányában a lengyelországi Komanczaban, az ukrajnai Ugocsa megyében található Salánkon és a Magyarországon, a nyírségi Nyírderzs településekben végzett kutatásainak eredményét összegzi. L. Juhász Ilona A sirjeltől a nemzeti szimbólumig (Az emlékoszlopok - kopjafák, mint a nemzeti identitás kifejezői) c. írásába a szlovákiai magyarok kopjafakultuszát mutatja be az első ilyen jellegű emlékoszlop 1977-es megjelenésétől napjainkig. Papp Richárd Közös kisebbség és/vagy közös felekezet c. dolgozatában a vajdasági katolikus magyarok és horvátok kapcsolatrendszerét tárgyalja. Varró Tibor a kontinuitást és diszkontinuitást mutatja be az ír gondolkodásmódban, az ír emberek tündérhithez való viszonyulásának példáján. Szabó Csaba - Nagy Katalin - Takács András szerzőtrió a dobnak a transzállapot létrejöttében betöltött szerepéről ír. Szilágyi Miklós egy vándorlegény-dal ceglédi változtát, Ujváry Zoltán egy hamis gömöri népballadáról mutat be. Füzesi Magda beregszászi adalékokat közöl a vásárok világához. Az Emlékezés c. rovatban Holló Barna a csángókutatás egyik úttörője Mikecs László emlékére Nagyvárdon és Bihardiószegen rendezett megemlékezésről és emléktábla-avatásról számol be. A Jubileum c. rovatban Vargyas Gábor és Voigt Vilmos méltatja ilj. Kodolányi János munkásságát, s itt olvashatjuk Voigt Vilmos születésnapi köszöntőjét amelyet Faragó József 80. születésnapja alkalmából Budapesten, az ELTE Folklór Tanszékén mondott el. Az Im memoriam rovatban Csilléry Klárára (1923-2002) emlékezik H. Csukás Györgyi. A Hírek c. rovatban Bartha Elek a debreceni egyetemen folyó néprajzi képzés 53 évéről számol be. A második számban Vitéz Ferenc Uzonyi Imre népi festő tanyavilág-ábrázolásait mutatja be. Voigt Vilmos a mai folklór történeti korszakairól. Kovács Előd A népballadák és a köznyelv jelzői a 20. századi magyarországi változások tükrében (ágy. anya. élet. ember, erdő) c. tanulmányában azt bizonyítja, hogy a jelzők változásai lapján is következtetni lehet a társadalmi változásokra. Varró Tibor a rendelkezésre álló források tükrében az írek közkedvelt védőszentjének. Szent Putriknak a kultuszát és ábrázolását, valamint életútját vázolja fel. Bődi Erzsébet a XVI. századi táplálkozáskultúra történetéhez szolgál adatokkal, Bánkiné Molnár Erzsébet a Jászkun Kerületben található malmok jövedelmét mutatja be. Forgács Tamás arra keresi a választ, valóban olyan különlegesnek tekinthető-e a magyaráz igénk? Lévai Béla Megjegyzés a magyaráz igéhez c. írásában Forgács Tamás fejtegetéseire reagál. Szilágyi Miklós anekdotizáló élményelbeszéléseket közöl Kisújszállásról, Érdekes esetek, érdekes emberek címmel. A Miscellanea rovatban K. Kovács Adrienne egy Drégelyplánkon gyűjtött mondát közöl Szondi sírjáról. Szabó Tünde a halál előjeleit mutatja be Zabolán. Lukács László K. Csilléry Klára emlékének ajánlott írásában a Dunapentelén végzett néprajzi gyűjtésről számol be. Csetényi Mihályné Életmorzsák - ételmorzsák címmel közöl adalékokat az Alföld középső. 163
