Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
Kőrösök menti vidékének népi táplálkozásához, valamint Kunszenmárton és környékének farsangi szokásaiból ad ízelítőt. Pocsainé Eperjesi Eszter a Mandzsúriában szolgálatot teljesítő református misszionárius. Babos Sándor (1903-1996) hagyatékából rendezett kiállításról ír, amelynek a Sárospataki Református Kollégium Múzeuma adott otthont. A Szemlében számos könyvismertetést olvashatunk. A harmadik szám két első írása II. Rákóczi Ferenccel foglalkozik (Ujváry Zoltán: Rákóczi Ferenc emlékezete, Nóra Ferenc: //. Rákóczi Ferenc emlékének - Pro patria...). Szabó Mátyás svédországi magyar migrációs kutató írása azt a kérdést járja körül, miben különbözik Nyugat-Európa szórványban élő magyarsága a magyarság más kategóriájától. A kérdést két perspektíva összehangolásával közelíti meg, mégpedig a svéd migrációs kutató és a szórványban élő emigráns szempontjából. Ujváry Zoltán a 140 éve megjelent Vadrózsák c. kötet kapcsán Kriza Jánosra emlékezik. Kovács Előd A jóság, mint emberi tulajdonság öt kelet-európai nép népköltészetében (Magyar népballadák, orosz hősénekek, karacsáj-balkái: azerbajdzsán és török népköltészeti alkotások) c. tanulmányát követően Lovas Kiss Antal a kolozsvári hóstátiak gazdálkodási gyakorlatának változásait kíséri végig a XIX. század végétől napjainkig. A Szemle c. rovatban három könyvismertetést találunk. A negyedik számol Szabó Csaba tanulmánya (A sámáni transzállapotok létrejöttét befolyásoló tényezők) nyitja, majd Szőke Anna a szubkultúrák háttereit vázolja fel a vajdasági Kishegyes településen. Bődi Erzsébet táplálkozáskultúránk történetéhez vonultat fel XVI. századi adatokat. Pásztor Ágota a XIX. század közepétől a második világháborúig Dévaványán működő egyesületeket mutatja be. A gyimesi csángók öngyilkossághoz kapcsolódó hiedelmeinek vázlatát nyújtja Bódán Zsolt írása, az ipolysági Csáky Károly Bólogató figurája perselyek templomainkban c. rövidebb írásában a palásti falumúzeum gyűjteményében található „bólogató négerkét" mutatja be, felvázolva egyben a község vallási életében betöltött szerepét és történetét. Grin Igor Lakatos János sarkadi népi mesemondóval ismertet meg bennünket, Dorgayné Nagy Angelika az elsőáldozási szokások változásait mutatja be napjainkig az ungvári járásban, Gabóda Éva pedig Beregdéda táncéletét kíséri végig az 1900-as évektől napjainkig. Varró Tibor egy Szent Patrik életéről szóló VII. századból származó forrást mutat be. Lukács Miklós a Mezőföldön gyűjtött Orpheus, Romulus és Remus mondákról ír, majd Dallos Csaba Privát kép-szöveg-elemzés című írását olvashatjuk a családi fényképgyűjtemények kutatásáról. A Viga Gyula - Viszóczky Ilona szerzőpáros a regionális turisztikai szimbólumot, a görögországi szamarat, mutatja be. Szilágyi Miklós pedig egy családi tragédia szövegemlékeit elemzi. A Jubileum c. rovatban Bartha Elek a 66 éves Hoppál Mihályt. Füzes Endre pedig a szintén hatvanadik életévét betöltő Balassa M. Ivánt köszönti. Az Emlékezés c. rovatban Kriza Ildikó Szén Igái folklórja 60 év után címmel Vajkai Aurélra emlékezik születésének 100. évfordulóján. A lap végén a 2003-as évfolyam négy számának egyesített tartalomjegyzékét találjuk, a hátsó borítón pedig Petkes József rövid írását és négy rajzát a kalotaszegi Zsombok kiskapujairól. Ethnographia 112 (2001) 1-2. szám L.II Kicsit hosszúra nyúlt szünet után, majdnem kétéves késéssel megjelent a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata, az Ethnographia 2001/1-2 összevont száma. Reméljük hogy az új szer164
