Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
vékenységérő!, s egyben ő lett a legfőbb támasza is Magyarországon. Nem csupán utazási élményeit, hanem legbensőbb érzéseit, gondolatvilágát és a mások előtt nem éppen publikus céljait is megosztotta vele. Később azonban a magyarság eredetére és más szakmai kérdésekre vonatkozó eltérő nézeteik miatt szakmai csaták alakultak ki köztük. A barátságuk valószínűleg emiatt szűnt meg, s Vámbéry visszaemlékezéseiben az őt hosszú évek során leghűségesebben segítő, pártfogó egykori barát nevét hiába keressük, egyszer sem emlékezik meg róla, s pártfogói névsorában sem említi egyszer sem. Vámbéry és az iráni politika kapcsolatát taglalja Csirkés Ferenc tanulmánya. Közismert, hogy Vámbéry szolgálatait a brit küliigy hosszú évekig igénybe vette, hiszen sokszor megfordult 11. Abdüllah iráni szultán udvarában, fontos információkkal látta el Angliát. A kötet egyik legterjedelmesebb tanulmányában Lágler Péter (A cél a küzdés maga'.'’) a magyarországi polgárosodás folyamatát írja le Vámbéry Ármin és tanítványa Goldziher Ignác életpályáján keresztül. Kende Tamás Oroszország keleten. Szempontok az oroszországi birodalom Közép-Azsiapolitikájához Vámbéry korában c. tanulmányában eddigi kutatási eredményei alapján megállapítja, mennyire megalapozatlanok és túlzottak voltak Vámbéry korában (és ma is) az Orosz Birodalomra és annak külpolitikájára vonatkozó alaptételeink. Simon Szabolcs Regionalizmus és iskola c. előadásában felvázolja, milyen helyet foglal el Vámbéry regionális szinten az iskolai oktatásban, hogyan ápolják szellemi örökségét a régióban. Dunaszerdahelyen egy alapiskola és egy gimnázium vette fel Vámbéry nevét, s a régió több alap- és középfokú iskolájában tananyagként szerepel az egyes órákon. Simon Szabolcs felveti, hogy e neves személyiség életét és sokrétű munkásságát több oldalról is be lehet mutatni a különféle tantárgyak (pl. a magyar nyelv és irodalom, a földrajz, a történelem, regionális ismeretek, idegen nyelvek) keretében. Erre vonatkozó módszertani javaslatait a szerző bővebben is kifejti. Kiemeli a Vámbéry Polgári Társulás által meghirdetett Vámbéry Árminról elnevezett, már harmadik alkalommal meghirdetett, s már a régió határán is túllépő emlékverseny szerepét is. Előadását a következő gondolattal zárja: ..Szeretnénk remélni, hogy diákok és pedagógusok mindenkor erőt merítenek Vámbéry Annin csillapíthatatlan tudásszomjából, az áj iránti fogékonyságából, egyszóval tudós erényeiből és emberi nagyságából, mindenekelőtt azonban bátorságából és kitartásából. (...) élete, céljai, erőfeszítései, áldozatos munkája (...) példaképpen állítható a tanulásban komoly célokat maguk elé tűző gyerekek számára. A világ piacára magyar tudást vivő Vámhéryé olyan örökség, melyet érdemes magunkkal vinni az Európa Jelé vezető úton. " A kötet utolsó tanulmánya Udvarvölgyi Zsolt tollából származik, aki Türkmenisztán történelmének fontos korszakait vázolja, egyrészt a Vámbéry tevékenységéhez köthető időszakot, de mondanivalóját elsősorban a közelmúltra vonatkozó történelmi eseményekre, és a mai állapotok bemutatására összpontosítja. Türkmenisztán 1991-ben függetlenedett a Szovjetuniótól és a politikai és társadalmi fejlődés sajátos útját járja. A „kommunista kalifaként” is emlegetett Szaparmurat Nijazov, vagy Tiirkmenbasi antidemokratikus, despotikus módszereivel irányított ország politikája nagyban eltér a többi, szomszédságában fekvő 4 (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán) egykori volt szovjet tagköztársaságtól. Befejezésül a dunaszerdahelyi könyvtár alkalmazottja, Bereck Zsuzsa a Vámbéry bibliográfiáról, pontosabban bibliográfiákról szól. Megállapítja, hogy egy összegző, Vámbéry valamennyi írását, valamint a róla szóló publikációkat tartalmazó bibliográfia megjelenése még várat magára. A Körösi Csorna Sándor Társaság, valamint a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár által összeállított Vámbéry-bibliográfia digitalizált változata és „ötvözete” megtalálható a Vámbéry társaság web-oldalain. Véleménye szerint ki kellene használni a világháló' 162
