Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
re. Az ott elhangzott előadásokat szerkesztette egy kötetbe Czövek Judit, kiegészítve Erdélyi Zsuzsanna tisztelőinek további, az ünnepi rendezvényen el nem hangzott tanulmányaival. A kötet elején az említett konferencia születésnapi köszöntőjének szerkesztett változatát olvashatjuk Kosa László akadémikus tollából, majd Pócs Éva méltatja a nem mindennapi szorgalommal megáldott Erdélyi Zsuzsanna munkásságát. Voigt Vilmos Egyre magasabb begyekre hágva. Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságai című írásában a pozsonyi Kalligrani Kiadó által 2000-ben megjelentetett Hegyet liágék, lötöt lépék. Archaikus népi imádságok c. kötetének bővített változatát [vö. Acta Ethnologien Danubianu 2-3, 248-249. A szerk megj.], valamint a szintén a nevezett kiadó által megjelentetett. Aki ezt az imádságot... Elő passiók c. kötetét ismerteti. Leonardo Alario olasz és magyar nyelvű visszaemlékezését Találkozásom Erdélyi Zsuzsannával címmel olvashatjuk. A kötetben a következő szerzők írásait találhatjuk még: Fried István (Univerzalitás és egyediség). Görömbei András (Népköltészet és áj egyetemesség Csoóri Sándor esszéiben). Andrásfalvy Bertalan (A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjének megjelenése a néphagyományban), Voigt Vilmos (Ellenhangok a hangszimbolika végtelen hangoztatása ellen), Szacsvay Éva (Fortuna Asszony). Ujváry Zoltán (Mondák, mesék gyűjtője: Majláth dános), Jung Károly (További adatok a világ teremtéséről), Kilián István (Liturgia és színjáték a marosvásárhelyi jezsuita iskolákban 1703-1763), Kiil lös Imola (A szent és profán a XVIII. századi cigány temetési prédikációban), Bitskey István (Egy archaikus népi ima szövegváltozata Egerből), Pócs Éva (Az isteni megszállottság motívumai az archaikus népi imádságokban és ráolvasásokban). Szabó Ferenc S.J. (A szenvedésmisztika és az archaikus imádságok), Szörényi László (Adalék Erdélyi Zsuzsanna archaikus népi imádságainak előtörténetéhez), Keszeg Vilmos (Történetek a liidércről), Mohay Tamás (Csíksondyói kolduló ferencesek Moldvában IHSH-59-hen), Szigeti Jenő (Protestáns népi elmélkedések Sárrétudvariból), Paál Zsuzsanna (A vallásosság jellege és egyes jelenségei Velence tartományban. Közösségi és egyéni megnyilvánulások), Kupó Jenő (Vallási élet Pécskán), Orosz György (Énekes vándor koldusok a régi Oroszországban), Paksa Katalin (Népi elöénekesek egyházi népénekek). Kisbán Eszter (Borsó az angyaloknak. Karácsonyi asztal az ipari forradalom erőterében), Görög-Karády Veronika (Miért rossz sors a cigánysors? Eredet, sors, identitás). Gazda Klára (A hinta a magvar néphagyományban. Funkciók, jelentések, szimbólumok). Szabó Piroska (A Hedvig-legenda egy lengyel változata), Szilágyi Miklós (Hiedelem, rítus, elbeszélés /A „váltottgyermek" Kisújszálláson), Veres Péter (A legkisebb gyermek ,,mítosza " a szájhagyományban és a pszichológiai valóséig), Klaniczay Gábor (Szent írások). Csiszár Árpád: Néprajzi emlékek Beregböl és Szalmáiból. Az írásokat válogatta a Beregi Múzeum Adattárából: Felhősné Csiszár Sarolta. Debrecen: Ethnica Kiadás 2002, 210 p„ ill. —LJ I— A Beregi Múzeum megalapítója, Csiszár Árpád 2002. március 8-án lett volna 90 éves. A foglalkozását tekintve református pap az általa létrehozott múzeumban egy adattárat is alapított, amelynek törzsanyagát az ö néprajzi gyűjtéseinek kéziratai képezik. E még publikálatlan kéziratok egy része alkotja a meg nem ért 90. születésnapja alkalmából összeállított kötet anyagát. A kisparasztság, a falusi értelmiség és polgárság világát egyaránt jól ismerte. A kötetben szereplő írások egyik része Bereghez (Az áldomásivasok Tákoson, a Beregi kecsketartás. Vékagyártás Tarpán), s másik Szatmárhoz kapcsolódik (Hászia, A kender a szamosháti nép életében, Falusi virtuskodás. Fogadalomtétel a templomban). A szatmári és beregi falvak külső 158
