Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
Buttitta Ignazio, E. - Pír KICONI-, Rosario: Laforza dei siniholi. Slad i snila religiosité popolcov. Palermo: Folkstudio 2000, 331 p., ill. Lőrinczi Marinella A kötet a Palermóban 1999. október 16-17-én megrendezett hasonló című (A szimbólumok hatalma) konferencián elhangzott előadások szövegeit tartalmazza. Ignazio E. Buttitta bevezetését (Hagyományok, ünnepek, identitás) Giulio Angioni tanulmánya követi (Nyári ünnepek és turisták nyara Szardínia szigetén), amelyben a szerző — a mára turistaattrakcióvá változott - május elsejei Szent Eflzio ünnepéről Cagliariban, a júliusi Szent Konstantin lovasünnepéről Sediloban stb. értekezik. Bemutatja az ezekhez fűződő vallásos körmeneteket és laikus aspektusokat (tánc, élelem-árusítás, emléktárgyak, vásár stb.), továbbá az új, kitalált ünnepeket a lakosság, de főleg a turisták odavonzása céljából. Sergio Bonanziga tanulmányában az átmeneti rítusok hangjaival (zajok, zene, harangok hangja stb.) foglalkozik, míg Sebastiano Burgaretta a húsvéti ünnepek és körmenetek alkalmából megrendezett spanyol ,,pasos” és a szicíliai misztériumok kapcsolatairól szól Trapani városában. Antonino Buttitta az emberi elme és a kultúra között feltételezett analógia alapján a logikus formák és a rítusok szerkezetét vizsgálja. Antonino Cusumano az Agrigento-i (Szicília) Szent Calogero (V. századbeli remete) kultuszának ógörög gyökereit tárja fel. Gabriella D’Agostino (Erosz es ünnep) a terrasini (Palermo) nőtlen ifjak (Festa degli sehetti) és más, a Nagyhéten zajló szicíliai ünnepek erotikus vonatkozásait elemzi. Maurizio Del Ninno a gubbioi „gyertyák” formájáról értekezik. A „gyertyáknak” nevezett tárgyak voltaképpen, három kb. 4 méteres, belül üreges fa-oszlopot jelentenek, amiket május 1-e és 15-ike között visznek körül Gubbio városában, a védőszent, Ubaldus ünnepe alkalmából. Salvatore D’Onofrio: A szentek eledele c. tanulmányában Szent József dél-olaszországi ünnepét és az ünnepi ebéd előkészületeit, valamint szerkezetét mutatja be. Francesco Faeta: Per signa ad signala (lat. „a jelképzetthez a jeleken keresztül”) című dolgozatában az Isten képmásáról (szobrok, képek a szobrokról), annak szerepéről az egyes ünnepek keretében, a kapcsolódó rítusokról stb. szól dél-olaszországi (Kalrbria) példák alapján. Giuseppe Giacobello áttekintésében (Népi imádságok és néprajzkntatás Szicíliában: 1857-1953) Lionardo Vigo, Salvatore Salomone Marino, Giuseppe Pitrč, Maria Tedeschi, Giuseppe Cocchiara, Paolo Toschi, Giuseppe Bonomo és mások munkásságát mutatja be. Fatima Giallombardo a vallásos ünnepeket, mint a teremtés színjátékait értelmezi tanulmányában (Ritmusok halmaza). Lello Mazzacane dolgozatában (A Liliomok ünnepe Nolrban) azokat a Liliomoknak nevezett 25 méteres, stukkókkal díszített, hordozható fatornyokat, mutatja be, amelyeket június 22-en körmenetben a város szűk utcáin, zene kíséretében körbevisznek és „táncoltatják” őket. A továbbiakban Stefano Montes: Költői funkció, vallásos diskurzus. szimbólumok hatékonysága című előadása olvasható, majd Berardino Palumbo: A hitbuzgalom tüze és a politikai nyugtalanság című értekezése, amelyben a szertartások, a hatalom és politika kapcsolódásairól szól egy közép-szicíliai községben (Catalfaro a XVI1I-XIX században). Valerio Petrarca az élők és holtak társadalmáról beszél egy elefántcsontparti ünnep keretében, Federica Tamarozzi pedig a piemonti (Bagnasco) pisztrángok ünnepét mutatja be. Czövrk Judit szerk.: Imádságos asszony. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. Budapest: Gondolat Kiadói Kör - Európai Folklór Intézet 2003, 336 p. /Örökség/-LJIPócs Éva és Kosa László kezdeményezésére a Magyar Néprajzi Társaság Folklór szakosztálya ünnepi konferenciát rendezett 2001. január 15-én a 80 éves Erdélyi Zsuzsanna tiszteleté-157
