Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)

Könyvismertetések

Balogh Balázs: Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon. Budapest: Akadé­miai Kiadó 2002, 301 p., ill. /Néprajzi Tanulmányok/-Ü­A Kisalföld a magyar néprajzi szakirodalomban a (főleg nyugat felől érkező) kulturális áram­latokra, gazdasági újításokra nyitott térségként ismert. A szerző egy (ebből a szempontból nem tipikus) kisalföldi település, a Sokoróalja peremén található Táp paraszti gazdálkodásá­nak változásait vizsgálta és mutatja be 1920 és alapvetően 1959 között, némi kitekintéssel a rendszerváltozást követő, kilencvenes évek időszakára is. Különféle írásos forrásokra, mély­interjúkra, a résztvevő megfigyelés eredményeire támaszkodva néhány konkrét (kisparaszti, középparaszti és módos paraszti) gazdaság komplex esetleírása képezi a munka vázát. Mind­ezt a vizsgált település földrajzi fekvésének, történeti fejlődésének, demográfiai viszonyai­nak, a birtokstruktúrák változásainak a bemutatása nyitja. A szerző az egyéni gazdaságok mű­ködéséhez szükséges földbirtok szerkezeti módosulásait, a gazdasági eszközkészlet, az iga­erő, valamint a munkaerő alakulását is vizsgálja, és a piaci, értékesítési lehetőségeket, egyé­ni stratégiákat, az értékrend helyi megnyilvánulásait is elemzi. Megállapítja, hogy a falu gaz­dálkodása a térség átlagához viszonyítva lemaradott, ebből is adódóan aránylag sok archaiku­­mot őrzött meg, ami a helyi birtokstruktúrával és társadalomképpel magyarázható (a telepü­lés gazdálkodása a vizsgált időszakban döntő módon kis- és középparaszti gazdaságokban re­alizálódott, elenyésző volt a piacra termelés stb.). Mondanivalóját (többek között archív) fo­tóanyag, dokumentum-reprodukciók, valamint tagosítási térképek segítségével teszi hitele­sebbé. Bán András szerk.: Körülírt képek. Fényképezés és kultúrakutatás. Fejős Zoltán elősza­vával. Miskolc-Budapest: Miskolci Galéria - Magyar Művelődési Intézet 1999, 110 p., Kunt Ernő (1948 1994) 1992-ben alapította meg a Miskolci Egyetem keretében a Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszéket, amely a komplex kultúravizsgálaton belül egyik legfon­tosabb feladatának tekinti a vizuális antropológiai kutatások megvalósítását. A fent nevezett emlékének ajánlották az egyetem oktatói és hallgatói a kötetben szereplő írásaikat amelyek segítségével betekintést kaphatunk említett tanszék műhelymunkájába. Baranyay Józsiit nagyobb munkái. Sajtó alá rendezte és szerkesztette Koncsol László. Mácza Mihály előszavával. Pozsony: Kalligram 2002, 599. p. ill. /Csallóközi Kiskönyvtár/ —LJ I— Az 1876-ban az Érsekújvárhoz közeli Kamocsán született és 1952-ben elhunyt Baranyay Jó­zsef mind a nyolc eddig megjelent írását gyűjtötte egy vaskos kötetbe Koncsol László. A ki­adványhoz Mácza Mihály komáromi történész, Baranyay munkásságának alapos ismerője írt előszót, amelyben részletesen ismerteti e jeles személyiség életpályáját, munkásságát. Koncsol László a nyolc Baranyay-írást a következő sorrendben közli: 1. A régi Csallóköz (Csallóköz történetéhez). II. A csallóközi aranymosás, III. Régi utazások Komárom várme­gyében (A legrégibb időktől a múlt század közepéig), IV. Fejedelemjárás Komárom várme­147

Next

/
Thumbnails
Contents