Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2003-2004 - Acta Ethnologica Danubiana 5-6. (Dunaszerdahely-Komárno, 2004)
Könyvismertetések
gyében, V. A komáromi magyar színészet története ISI 1-1941, VI. Komárom a magyar népdalban, VII. A vesztőhelytől az internáló táborig (Egy magyar újságíró élete a cseh megszállás alatt). Vili. A komáromi nyomdászat és a komáromi sajtó története (A komáromi sajtó történeti repertóriuma). Bi-illőn Tibor: A Tisza néprajza. Artéri gazdálkodás a tiszai Alföldön. Budapest: Timp Kft. 2003, 231 p„ ill.-Ij-Európai viszonylatban is figyelemre méltó és sajátos térség a Tisza ártere, a természet nyújtotta és az ember által évszázadokon keresztül kihasznált, kialakított megélhetési lehetőségeivel. Bellon Tibor könyvében ezt az életteret mutatja be a folyószabályozások előtti és utáni időben, levéltári forrásokra (jegyzőkönyvekre, jegyzékekre, oklevelekre, régi térképekre stb.) és recens adatokra egyaránt támaszkodva. Többek között egy terjedelmes televíziós sorozat szaktanácsadójaként is módjában állott végigutaznia a Tiszát a forrásvidéktől a torkolatig, miközben a tiszai Alföldet folyamatosan kutatta, ezen kutatási eredményeit folyamatosan közre is adta, vizsgálódásokat folytatott a szlovákiai Ung-vidéken és Felső-Bodrogközben is, és ezeket az adatait is beledolgozta könyvébe. Terjedelmes fejezetet szentel a halászatnak, valamint az „apró haszonvételeknek” (a vessző- és nádkitermelésnek, az ártéri gyűjtögetésnek és hasonlónknak), továbbá a méhészkedésnek, az ártéri erdők hasznosítási lehetőségeinek és módozatainak, valamint az ártéri gyümölcsösök hasznosításának. A Tisza szerepéről az áruszállítás folyamatában is külön fejezetet szentel, továbbá szól az ártéri állattartás jelentőségéről, s befejezésül röviden, mintegy az előzőekben felvázoltak történeti hátterét is megrajzolva, az alföldi mezővárosok történeti fejlődésének gazdasági hátterét mutatja be. Munkája a történeti néprajz klasszikus módszerével íródott, s miközben szigorúan gazdaságnéprajzot művelt, egy sor folklóradatot is beledolgozott müvébe. A könyvet számos, a szerző gyűjteményéből származó térkép-reprodukció, fekete-fehér és színes fotó teszi nemcsak szebbé, hanem érthetőbbé is. ..Négy évtizedes kutató-, gyűjtőmunka összefoglalására vállalkozom, tudva, hogy messze nem lezárt/lezárható még a feladat" - kezdte Bellon Tibor (1941-2002) Tisza-könyve előszavát. nyilván nem is sejtve, hogy az élet mégiscsak lezárta számára ezt a feladatot. És hálát adhatunk a Teremtőnek, hogy a tragikus hirtelenséggel távozott szerző annak ellenére, hogy kutatásait nem tartotta lezárhatónak, mégis úgy döntött, eddigi eredményeit kötetbe foglalva közreadja. A szöveggondozás már fiára, itj. Bellon Tiborra és az egykori kollégára, barátra, Szilágyi Miklósra hárult. Mindamellett „a sajtó alá rendező utószavára" talán nem is lett volna szükség... Bayerische Blätter für Volkskunde. Neue Folge 3-4 (2001-2002) Liszka József A Wolfgang Brückner által alapított és a würzburgi egyetem néprajzi tanszékén készített folyóirat új folyamát utóda, Christoph Daxelmüller jegyzi. A szerkesztési munkálatokba Guido Fackel mellett újabban Burkhart Lauterbach és Michael Fosser is bekapcsolódik. Az évi két füzetben megjelenő folyóirat rendszeresen tematikus összeállításokat hoz. Ily módon a 2001/1 -es szám a fiatalok kultúrájának/kultúráinak van szentelve, míg a következő a haza (Heimat, ami viszont nem teljesen azonos a magyar haza fogalmával) problematikáját járja 148
