Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

A kisemlékkutatók 15. nemzetközi tanácskozásának előadásaiból - L. Juhász Ilona: A sírjeltől a nemzeti szimbólumig. Emlékoszlopok és kopjafák, mint a nemzeti identitás kifejezői

Literatur Johler, Reinhard - Nikitsch, Herbert - Tschofen, Bernhard (Hg.) 1999 Ethnische Symbole und ästhetische Praxis in Europa. Tamás Hofer zum 70. Geburtstag am 21. Dezember 1999. Wien. Liszka József 2001 Zum Symbolensystem der Selbstbestimmung der ungarischen Volksgruppe in der (Tschecho)Slowakei. In Mythen, Riten, Simulakra. Semiotische Perspektiven. Akten des 10. Internationalen Symposiums der Österreichischen Gesellschaft für Semiotik. Hg. von Jeff Bemard und Gloria Withalm. Wien, 711-724. p. A sírjeltől a nemzeti szimbólumig Emlékoszlopok és kopjafák, mint a nemzeti identitás kifejezői Összefoglalás A magyar, főleg, de nem kizárólagosan székelyföldi református temetők jellemzői a díszesre faragott fejfák, amelyeket minden bizonnyal értelmiségi kezdeményezésre a köznyelv ma kopjafaként ismer. A magyar népművészet 19. század végi felfedezése és képzőművészek ál­tali propagálásra révén e fej fák-kopj áfák formakincse magyaros motívumként vált közis­mertté, nem kis mértékben éppen a hozzájuk fűzött, romantikus ihletésű honfoglalás előtti eredetmagyarázatok, illetve a középkori pompás magyar katonai temetésekhez való kapcso­lásuk folytán. A mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából az egykori csatatéren kialakított jelképes sírokon 1976-ban felállított kopjafák már nemzeti szimbólumként is felfoghatóak. Később a nagy nemzeti események emlékére (1848, 1956 stb.) az egész magyar nyelvterüle­ten állítottak ilyen kopjafa-emlékoszlopokat köztereken. Ezek a kopjafák már csak nem is jel­képes sírokként, hanem egyértelmű emlékoszlopokként, a nemzeti identitás kifejezőiként ke­rültek felállításra. Az első dél-szlovákiai kopjafa-szerű emlékoszlopot a Komárom melletti Orsújfalu Nyári Művelődési Táborának résztvevői állították 1977-ben. Ezt követően a hasonló kulturális ren­dezvények emlékére, továbbá a jelentős nemzeti ünnepek alkalmából Dél-Szlovákia-szerte állítottak a falvak és kisvárosok közterein ilyen nemzeti szimbólumokat. Az előadás a szlo­vákiai magyar nyelvterületen felállított kopjafákat veszi mind történeti, mind területi elterje­désükben számba. Od náhrobku po národný symbol Pamätné stĺpy a kopijovité drevené náhrobky ako výrazy národnej identity Resumé Pre maďarské, v prvom rade (ale nie výlučne) sedmohradské cintoríny reformovanej cirkvi sú charakteristické ozdobne vyrezávané drevené náhrobky, ktoré dnes bežný slovník - zjavne pod vplyvom odborných kruhov - pozná pod termínom “kopijový drevený stĺp“ {kopjafa). Vďaka objaveniu a propagácii maďarskej ľudovej umeleckej tvorby koncom 19. storočia sa 72

Next

/
Thumbnails
Contents