Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Tanulmányok - Lukács László: Egy vándorló templom útja Vágmagyarádtól Ráckevéig
Vértesen által templom ment volna igyenesen a gyúrói s tordasi Haraszton által, a mint tudniillik mai oculata, a’ mely árkon gyöt a Budai útig, és ugyan ezen árok látható képpen Ercsi felől a Dunán által szolgál mindig hallotta templom által menetele jelének lenni, és hogy Dunán túl való szigetben lévő két templomnak egyikét tartották azon templomnak...“ Kalkó György, 29 éves, tordasi jobbágy: „Ezen Fátens Gyúrón lett a világra, onnan jött Tordasra lakni, ez itt hallotta, hogy kérdésben lévő templom Nagyszombatnál lévő Moderdorf nevű faluból jött volna a Vértesen, gyúrói és tordasi Haraszton által Ercsiig, onnan pedig igyenesen a Dunán által menetelének árka mai oculata szerént tarcson...“ Fehér György, 65 éves, nemes, a martonvásári puszán él: „Fátens Uramnak az attyáé ugyan Fehér Gergelyé lévén azon Sz.Iváni, Sz.Lászlói és Sz.Miklósi Puszták, melyeknek határit keresvén attya ura Buda meg vétele után ötödik esztendőben édes attyának Gyúrón igen öreg fogot bizonysági lévén akkori ott való szabados házánál leg ottan elől hozakodván questionalt templom Dunán által menetelének jelensége, attya ura háta megett állván s szolgálván Fátens Uram hallotta mint attya urátul úgy több egyben gyűlt öreg emberektül bizonyítani, hogy azon öreg emberek idejékben is valóságossan hallották az attyoktól, hogy a gyúrói és tordasi Haraszton Dunára szolgáló árok lett volna templom menetelének jelensége. Fátens uram emlétett pusztájukat birván, mivel azon árok keresztül által szolgál rajtok száma nélkül volt azon árkon, ‘s látta, de sokkal látzatósabb volt, mint most. Hallotta azt is, azon gyülekezetben, hogy mikor azon Templom a Haraszton által ment, nagy harangszóval hallotta menni...“ Kónya György, 63 éves, nemes, küldői lakos: „Harminchat éve Küldőn lakik, s itt kivált Kiss János öreg embertől, ki még török világban itt Gyúrón lakott, több öreg emberektől és elégszer hallotta, még most is a pásztor gyermekeknél közönséges hire vagyon azon kérdésben való templom által menetelének, hogy jele s hele maga után hagyatott volna igyenesen a gyúrói és tordasi Haraszton egészen a Dunán is által, mely árok egy jel...“ A tanúvallatási jegyzőkönyvhöz egy kézzel rajzolt térképvázlatot is mellékeltek, amely a Vértes és a Duna közötti területet ábrázolja. Ezen szaggatott vonallal tüntették fel a Zámoly és Ercsi között húzódó árkot, a templom vanulásának útját. Az árok jele alá ezt írták: „Fossatum seu meatus templi.“ (Árok vagy a templom útja). A mondát Rosty Zsigmond, Fejér vármegye levéltárosa is bemutatta Egy templomjárás Fejér megyében című, 1859-ben megjelent cikkében (Rosty 1859, 123-124). Rosty azt is megemlítette, hogy a szigetújfalui lakosok körében a monda még a XIX. század közepén is közszájon forgott. Ők azt állították, hogy a templom kelet felől, az Alföldről jött. Három évvel később Petheő Dénes a Vasárnapi Újságban megjelent A Tárnokvölgye és vidéke című cikksorozatában említette meg a mondabeli templomot: „mely a Vértes hegyek alján állott, de egyszer csak egy szép éjen felkerekedett, el sem búcsúzott, hanem nyakába vette az utat s hét határon és a Dunán keresztül, átment a Csepel szigetére“ (Petheő 1862, 567). Az egyik tanú a Nagyszombat melletti Moderdorf községet említette a templom származási helyeként. Fényes Elek 1851-ben megjelent geográfiai szótárában Modersdorf, Nagyszombattól fél órányira fekvő, szlovák lakosságú, katolikus falu szerepel (Fényes 1851, III, 108). A Pozsony megyei Vágmagyarádon (Magyarád, Modorfalva, Moderdorf, Modersdorf) 1910-ben 1662 szlovák és magyar lakos élt (Lelkes 1992. 409). Szlovákia 1984-ben kiadott térképén Modranka néven tüntették fel Nagyszombattól délkeletre. A község temploma a XVII. század közepe óta híres Mária-kegyhely volt, ami hatással lehetett a mozgó templommal kapcsolatos mondakör meghonosodására is. Modordorfi Boldogasszony képe kapcsán ezt írta róla 1863-ban Jordánszky Elek: „Van Nagyszombat városához közel egy Modordorf nevű falu, a halott Krisztus urunk koporsója mellett, egy lorétomi ház is építtetett az 1654. esztendőben, holott a sok búcsújáró emberek malasztokat is vesznek Istentől szent Anyja törekedése által... Azon templom gondviselését Szalkovics Ádám Nagyszombaton lakó eszter-24
