Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Tanulmányok - Lukács László: Egy vándorló templom útja Vágmagyarádtól Ráckevéig

2. A Mária-kegykép Vágmagyarádon

3. A Mária-kegyszobor Andocson

gomi kanonok, a remete sz. Pál magyar szerzetén levő papokra bízta, kiknek akkor benn a városban templomuk és klastromuk vala. Arra bizatott a modordorfí templomban oldalaslag felállíttatott lorettói háznak és a bold. Szűz fából faragott feketés képének gondja is... Gyakoroltatott igen is a búcsújárok által e helyen az istenes buzgóság addig, míg a paulinusok el nem töröltettek 1786-ban, sőt még azután is, miglen az esztergomi főkáptalan menedékhelyét, azaz Nagyszombat városát el nem hagyá...“ (Jordánszky 1863, 46-49. 2. kép).

Hasonló vallásos legendára bukkantunk Pesty Frigyes XIX. századi kéziratos helynévgyűjteményében. A Veszprém megyei Halimbáról Vajai István bíró és Rauzli József jegyző 1864-ben ezt írta a földrajzi neveket gyűjtő Pesty Frigyesnek: ,,...a’ nyolczadik dűlő is rétnek használtatik. Ezen dűlőben látható egy régi sáncz forma amellyről azt mondja még máig is a’ nép, hogy ezen árok azt jelentené, hogy az Angyalok egy kápolnát Andocsról Somogy megyéből hoztak volna Zala megyébe Sz. Lászlóra, s ezen kápolna nyoma hagyta volna maga után azon árkot, Andocstól egész Sz. Lászlóig“ (Pesty Frigyes: Helynévgyűjtemény. Veszprém megye. Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Föl. Hung. 1114). Ez az adat térben két híres dunántúli búcsújáróhelyre, Búcsúszentlászlóra és Andocsra, időben pedig a török korra irányítja figyelmünket. Búcsúszentlászló legendája szerint amikor a hódító török sereg Zala megyét elérte, a menekültek ezen a félreeső helyen gyülekeztek, húzták meg magukat. Az angyalok, hogy a menekülteket vigasztalják, egy kápolnát hoztak ide. A zarándokok Búcsúszentlászlón a Lorettói Boldogasszonyt, a törökök elleni harc szimbólumát tisztelik (Bangó 1978, 57; Adriányi 1986, 67; Hartinger 1985, 16-17; Hartinger 2000, 27-30). Andocs legendáját így írta le 1836-ban Jordánszky Elek: „Az andocsi klastromot, és a mellette fekvő templom nagyobb részét gróf Volkra János Ottó Andocsnak akkori földesura, s veszprémi püspök építtette 1725-ben. A templomban, mely a mennybefelvitetett Nagyasszonynak van szentelve, ilyen kép látszik, mint a milyent ide rekesztek. A Boldogasszony jobb karján tartja a

25