Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Tanulmányok - Lukács László: Egy vándorló templom útja Vágmagyarádtól Ráckevéig
Acta Ethnologica Danubianu 4 (2002), Komárom-Dunaszerdahely Egy vándorló templom útja Vágmagyarádtól Ráckevéig Lukács László Nagyszombat /Trnava Vágmagyarád/Moder sdort / Modranka Karancskeizi A vándorló templomokra vonatkozó mondákkal a XVI1I-XIX. századi levéltári iratokban, írásos feljegyzésekben is találkozunk. Pozsonyban a Fejér megyei Martonvásáron és környékén birtokos Brunszvik-család levéltára egy 1732-ben keletkezett tanúvallatási jegyzőkönyvet őriz, amelyben egy ilyen mondára bukkantunk (Szlovákia Központi Levéltára, Pozsony, A Brunszvik-Chotek család levéltára, X, 7, Lad. K. Fasc. 2. No.3.). A Martonvásáron és környékén élő hagyomány szerint az egyik ráckevei templom a Vértesen és a Mezőföldön majd a Dunán keresztül vonult a mai helyére. Vonulása közben Gyúró, Kuldó, Tordas, Kálozdpuszta, Martonvásár, Szent László-puszta, Szent Miklós-puszta és Ercsi határában egy nagy árkot húzott (1. kép). A tanúvallatás során erről az árokról és a templom vonulásáról kérdeztek meg az érintett települé• sek lakosai közül tíz tanút. A tanúvallomásokból érdemesi • néhányat szó szerint idézni: Gárdonyi György, 60 éves, etyeki lakos, a komáromi jezsuiták jobbágya: „Attya urátul, ki 103 esztendős korában halt meg, halála előtt 8 esztendővel hallotta. Edgyütt Rátzkevében menvén 4 ökrök vásárlására, hogy Duna szigetben lévő két templomnak árnyékjában edgyütt hevertenek, az attya mondotta: Fiam, ezen napkelet tornyával álló templom onnan felöl jött a Vértesen és Dunán által ide.“ Dubowszky István, 60 éves, tordasi lakos: „Fátens uram is Tokajnak veszedelmekor származván erre a földre Gyúróra a kurutz világ előtt jóval is hallotta közönségessen az öreg s régi emberektől, hogy onnant föltől a 23 1. Egy vándorló templom útja Vágmagyarádtól Ráckevéig. A tanulmányban említett települések.
