Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és az Etnológiai Központ. Eredmények és feladatok. Tudományos tanácskozás Komáromban 2002. október 5-én - Lukács László: A szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák első négy kötetéről

rozatban, hanem a pozsonyi Madách Kiadónál jelent meg Takács András - Fügedi János: Gömöri népi táncok című könyve, 315 oldalon, 38 képpel, 52 kottával.

A könyvek után említsünk meg néhány tanulmányt, cikket is! Kocsis Aranka Kodály Zoltán zoboralji textilgyűjteményéről írt a Néprajzi Értesítőben, Hála József a tájak közti kapcsolatokról rendezett komáromi konferenciáról tudósított a Hírharangban. Örömmel fedeztem fel a bibliográfiában Gáspár Tibor tanár úr cikkeit a Komárom vármegyei boszorkányperekről. Gáspár Tibor a révkomáromi Magyar Gimnáziumban a mi kedves partnerosztályunk osztályfőnöke volt 1966-ban. A révkomáromi múzeum 110 évéről a Honismeret 1996. évi 4. számában megjelent beszámolójában felemelte szavát a Duna Menti Múzeum magyartalanítása ellen.

A bibliográfia negyedik kötete 1219 címet közöl 1993-ból és 1994-ből. Ez a tételszám már majdnem a duplája az első kötetben megjelentnek. Alig győzöm sorolni a kiadott könyveket, amelyek önmagukban is bizonyítékai a felvidéki magyarság néprajzi kutatásában elért eredményeknek. Ág Tibor A Népzenei Adattár Tájékoztatója 2. és 3. számán kívül megjelentette a hagyományőrző cserkészek kézikönyvét. Balassa M. Iván több mint 300 oldalas könyvben mutatta be a felföldi parasztház történetét. Munkáját az Ethnographiában Dám László a Slovenský närodopisben Soňa Kovačevičová ismertette. Danter Izabella könyvét a Kisalföld északi részének népi gyógyászatáról az Ethnographiában Koltay Erika, a Hétben Varga Lídia, a Hírharangban L. Juhász Ilona mutatta be. Szapu Magda könyve a Vág völgyi Szimő községben végzett életmód vizsgálatai eredményeként jelent meg. Liszka József szerkesztette a Leléd hagyományos gazdálkodásáról kiadott kötetet, amely teljes egészében a felvidéki magyar néprajzkutatók munkája. Szabó Zoltán ismertette az Ethnographiában. A zoboralji hímzésekről Kocsis Aranka könyvét adta ki a budapesti Néprajzi Múzeum. Sándor Anna: A koloni lyukashímzés szakszókincse című tanulmánya a Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 56. számaként jelent meg a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete kiadásában. Kisari Sándorné méltatta az Ethnographiában. Ugyancsak Sándor Anna szerkesztette az Arany A. László emlékkönyvet, amely Nyitrán jelent meg. Ünnepi kötettel köszöntötték 65. születésnapján Ág Tibort. írták a szlovákiai és a magyarországi néprajzkutatók, szerkesztette Liszka József, az Ethnographiában Tátrai Zsuzsanna, a Limesben Kemecsi Lajos mutatta be. Géczi Lajos: Ondava menti népmesék és mondák, B. Kovács István: Baracai népköltészet című könyvét a Madách Posonium és a budapesti Akadémiai Kiadó adta ki. Az előbbiről Károly Nóra, az utóbbiról Jaksa Helga kritikája jelent meg az Ethnographiában. A könyvek sorában meg kell említeni Mohay Tamás munkáját egy naplóíró parasztember, Nagy Sándor életéről és gazdálkodásáról. Nagy Sándor naplóját Ipolynyéken kezdte, majd a kitelepítés után Móron folytatta.

Az Ethnographia felvidéki száma 1994-ben jelent meg, benne Paládi-Kovács Attila a Felföldről mint kulturális régióról, Angyal Béla a gútai ártéri tanyákról, Danter Izabella a mohi népszokásokról és hiedelmekről, Csáky Károly a házasulok koráról, társadalmi állásáról, Liszka József a Vendel-kultuszról, Fügedi Márta és Viga Gyula a bodrogszentesi sírkövek ornamentikájáról értekezik. Ezeket a tanulmányokat is pontosan regisztrálja a bibliográfia. Danter Izabella tanulmányát az atomerőmű építése miatt lebontott magyar falu, Mohi emlékének szentelte. Paládi-Kovács Attila tanulmánya pedig most van megjelenés alatt szlovák nyelven az Acta Ethnologica Danubianában. Gunda Béla még az újbarsi táj- és népkutató tábor idején gyűjtött Mohiban, 1939 tavaszán-nyarán a Garam és az Ipoly mentén. Itteni gyííjtőnaplóját őrzöm. Fél évszázad múltán, 1993-ban közölte tanulmányát Néprajzi gyűjfőúton a Garam és az Ipoly vidékén címmel, a Hála József és Mándli Gyula által szerkesztett Bőrzsönyvidék kötetben. A honti kutatási program 1994. évi eredményeit a Hírharangban Liszka József értékelte. O számolt be az Osztrák Néprajzi Társaság folyóiratában a felvidéki nép227