Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és az Etnológiai Központ. Eredmények és feladatok. Tudományos tanácskozás Komáromban 2002. október 5-én - Lukács László: A szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák első négy kötetéről
ke adta ki. Ugyancsak Debrecenben jelent meg Ujváry Zoltán: Mátyás király Gömörben című monda- és anekdotagyüjteménye, a Mátyás-évfordulóra díszkiadásban is, az általa szerkesztett Gömör Néprajza sorozat XXIII. köteteként. A sorozat további könyveit is rendre számon tartja a bibliográfia. Kiderül belőle az is, hogy Liszka József: A szlovákiai magyarok néprajza című könyvének csírája a Tábortűzben és a Cserkészben megjelent “Szülőföldem szép határa” című cikksorozata. A harmadik kötet 1066 tételt ölel föl. Közülük több is arról tanúskodik, hogy a szlovákiai magyar lapokban 1991-92-ben számos néprajzi cikksorozat látott napvilágot: Ág Tiboré “Zenei anyanyelvűnk”, Juhász Ilonáé és Liszka Józsefé “Hajtottam ágát”, Csáky Károlyé “Kis palóc néprajz”, Liszka Józsefé “Néprajzi kiskáté”, Méry Margité “Örökségünk” címmel. Utóbbiból született meg Méry Margit és Jókai Mária könyve a szlovákiai magyar népviseletekről. Jelentős tudományos értékű tanulmányok könyvek megjelenéséről, fontos néprajzi konferenciákról ad számot a bibliográfia. A Komáromi Lapok 1991-ben arról tudósított, hogy magyar nemzetiségi osztály alakult a Duna Menti Múzeumban. Itt rendezték meg 1991 őszén az Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence északi részén című konferenciát, ahol számos közép-európai néprajzos tartott előadást: közülük Václav Frolec a csehek, szlovákok és magyarok kulturális hagyományairól, Faragó József a népek közötti folklórkapcsolatok alapjairól, Ján Botík a népi építészet etnikus meghatározottságáról, Ág Tibor az összehasonlító zenefolklórról, Viga Gyula az árucsere interetnikus vonatkozásairól beszélt. Valamennyi előadás 1994-ben az Acta Museologica 1-2. kötetében magyarul, szlovákul és német nyelvű kivonattal, a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Könyvkiadó gondozásában megjelent. Deáky Zita ismertette az Ethnographiában. Bibliográfiánk alig győzi számba venni a jobbnál jobb könyveket a felvidéki magyarság néprajzáról. Az Ethnographia szerkesztőjeként örvendezve vettem őket kézhez, és igyekeztem ismertetést íratni róluk. Most visszaköszönnek rám a bibliográfiából a sok gond, könyörgés eredményeként elkészült és megjelent recenziók. Csáky Károly könyvét (“Pogánykát vittünk, báránykát hoztunk. " A születéssel és a gyermekkel kapcsolatos népi hiedelmek és szokások az Ipoly mentén) az Ethnographiában ketten is ismertették: Gunda Béla és Kapros Márta. Gúta hagyományos gazdálkodásáról Fehérváry Magda szerkesztésével jelent meg könyv, amit Balogh Balázs ismertetett az Ethnographiában. A bibliográfiából tudtam meg, hogy a gutái könyvet a Duna Menti Múzeum szlovákul is kiadta. Ugyanígy az érsekújvári múzeum, Gudmon Ilona - Liszka József: Népi építkezés az érsekújvári járás területén című könyvét szlovákul is megjelentette, amelynek eddig csak magyar nyelvű változatát ismertem. A Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népismereti Könyvtárának első köteteként, B. Kovács István szerkesztésével jelent meg a vály-völgyi monográfia, amit az Ethnographiában Bodnár Mónika mutatott be. Liszka József: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából című tanulmánykötetét az Ethnographiában én recenzáltam, a Budapesti Könyvszemlében Voigt Vilmos. Mácza Mihály szép könyvét (Komárom. Történelmi séták a városban) az Ethnographiában Demeter Zsófia méltatta. Tinaffy László kisalföldi népmondákat közlő könyvét az Ethnographiában Liszka József ismertette. Megtudjuk a bibliográfiából, hogy Ujváry Zoltán: Szülőföldön hontalanul. Magyarok deportálása Csehországba című, Debrecenben, 1991-ben megjelent könyvét még ugyanabban az évben Pozsonyban is kiadták, 19 folytatásban a Szabad Földműves Újság is közölte. Ujváry Zoltán és munkatársai a Gömör Néprajza sorozat XXX. kötetében (Eredmények és feladatok. A Gömörkutatás és a debreceni Néprajzi Intézet) adtak számot az 1979 óta elvégzett munkáról. A könyvet az Ethnographiában Kapros Márta ismertette. Nem a debreceni so226
