Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
A szlovákiai magyar néprajzi kutatás és az Etnológiai Központ. Eredmények és feladatok. Tudományos tanácskozás Komáromban 2002. október 5-én - Lukács László: A szlovákiai magyar néprajzi bibliográfiák első négy kötetéről
mód, foglalkozás, nemzetiség. Bányászat és erdei iparűzés a régi Gömörben. Debrecen, 1988; Zsupos Zoltán: Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Debrecen, 1987. A bibliográfia tanúsága szerint 1987-ben többen is írtak a jubiláló, százéves komáromi múzeumról, amit aztán az 1990-es évek második felében elsirathattunk. Korjelző is a bibliográfia abból az időből, amikor a szlovákiai helységnevek magyar formáját a sajtótermékekben tilos volt használni: Az Ifjú Szívek fellépése Bratislavában, olvashattuk a Szabad Földműves cikkének címét 1987-ből. A bibliográfia második kötete az 1989-90-es évek néprajzi termését tartalmazza, egyúttal a csehszlovákiai politikai rendszerváltás eredményeinek is hű tükre, ahogy ezt az előszóban L. Juhász Ilona kiemeli: „Az 1989 novemberét követő rendszerváltás jelentős politikai és társadalmi változásokat eredményezett Csehszlovákiában, melyek befolyásolták a szlovákiai magyarság kulturális életét is. E változások érintették a szlovákiai magyar sajtót és könyvkiadást is. Országos, illetve regionális és helyi lapok indultak, a régiek megújultak, sok esetben a címük is megváltozott... Az 1989-es társadalmi-politikai változásoknak köszönhetően sok olyan írás is megjelenhetett a lapok hasábjain, melyek korábban tabunak számító témákat dolgoztak fel. Elsősorban a második világháborút követő kitelepítésekkel, deportálásokkal és az ún. szlovák-magyar lakosságcserével, valamint a kényszermunkatáborokkal kapcsolatos írásokra gondolok. Mivel történelmünknek eme több mint 50 évvel ezelőtti szörnyűségei, igazságtalanságai gyökeresen megváltoztatták a szlovákiai magyarok életét, kihatással voltak mindennapi kultúrájára, fontosnak tartjuk, hogy az ezekre az eseményekre vonatkozó irodalom is szerepeljen jegyzékünkben. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a különböző periodikumokban megjelent írások sok fontos adattal szolgálnak majd nemcsak néprajzkutatóinknak, hanem a honismeret és a helytörténet iránt érdeklődőknek is. Felvettük a tárgymutatóba a szövetkezetesítéssel kapcsolatos írásokat is, hiszen a hagyományos paraszti kultúra alakulását ez lényegesen befolyásolta, s megváltoztatta a gazdálkodás egész rendszerét.“ A 688 címet közlő bibliográfia első két tétele a rendszerváltás folyamatában alakult Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság nyilatkozata, amely a Néprajzi Hírekben és az Új Szóban jelent meg. Zselizen 1990. május 27-én kelt nyilatkozatában a Társaság kinyilvánította önállóságát és együttműködési szándékát a Magyar Néprajzi Társasággal, a Szlovák Néprajzi Társasággal, az erdélyi Kriza János Néprajzi Társasággal, a Cseh- és az Osztrák Néprajzi Társasággal. Liszka József elnök a Német Néprajzi Társaság lapjában (DGV-Informationen) és a Hungarian Studies folyóiratban is hírt adott a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság megalakulásáról, céljairól. Danter Izabella az Új Szó, Selmeczi Kovács Attila a Néprajzi Hírek, Bodnár Mónika a Honismeret olvasóit tájékoztatta a Társaság létrejöttéről, működéséről. Az Új Szó a Társaság információs lapja, a Hírharang megjelenéséről is tudósított. Barabás László a Hírharang szólásáról Kolozsváron a Kriza János Néprajzi Társaság Értesítőjében adott hírt. Maga a Hírharang már első számában arról írt, hogy a Társaság Domicán rendezi meg első néprajzi továbbképző tanfolyamát. Arról értesülünk a bibliográfiából, hogy a Rozsnyói Füzetek III. számaként, sokszorosított formában újra kiadták Arany A. Lászlód szlovákiai magyarság néprajza című írását. Jegyzi a bibliográfia Balassa Iván A határainkon túli magyarok néprajza című könyvét, amely 71 oldalon mutatja be a felvidéki magyarság népi műveltségét. Számon tartja Kosa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920) című könyvének első, debreceni kiadását, amelynek egyik fejezete a magyar nagytájak sorában a Felföldét is bemutatja. Két debreceni kiadás után, harmadik, bővített, illusztrált kiadása a pedagógusképzésben javasolt tankönyv. Putz Éva könyvét a koloni lagziról a pozsonyi Madách Könyvkiadó, Madar Ilonáét Zoboralja társadalomnéprajzáról a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszé225
