Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Fórum

zottság titkára a Duna menti alaptérkép és kulturális térkép munkálatairól, valamint a kultúrparkok kutatásáról, dr. Gerhard Stadler, a Bécsi Műszaki Egyetem tanára a műszaki emlékek katalogizálásának eredményeiről készített jelentést.

A Duna menti digitális alaptérkép, amely a folyamot a forrástól a torkolatig ábrázolja, mindkét partján 50 kilométer széles területsávval, elkészült. Az 1:500 000 méterarányú térkép kivitelezője a müncheni Huber kartográfiai cég. Nyomtatott és CD-Rom formában is rendelkezésre áll arra a célra, hogy bármilyen Duna menti témát ábrázoljunk rajta. Az alaptérképet 2000 októberében Zágrábban mutatták be a Duna menti tartományok és megyék kormányzói, közgyűlési elnökei munkaközösségének. Az alaptérkép munkálataival párhuzamosan a kulturális-tudományos bizottság tagjai adatokat szolgáltattak a saját tartományuk, megyéjük kulturális emlékeiről a dunai kulturális útvonal tematikus térkép elkészítéséhez. Tíz csoportba osztottuk a megtekintésre érdemes kulturális emlékeket, feltüntettük a térképen a műemlék templomokat, várakat, kastélyokat, lakóházakat, romokat, műszaki emlékeket, műemléki jelentőségű területeket, régészeti parkokat, múzeumokat, szabadtéri múzeumokat, történelmi jelentőségű helyeket. A dunai kulturális útvonal térképe 2001 őszén készült el nyomtatott és CD-Rom formában.

A kultúrparkok, szabadtéri múzeumok témakörében a munkabizottság az elmúlt években hat nemzetközi konferenciát rendezett. Közülük a legnagyobb érdeklődést a 2001 februárjában, Pozsonyban lezajlott “Élő hidak, Duna kétparti városok” című tudományos tanácskozás váltotta ki. Ehhez a rendezvényhez kapcsolódó tanulmányi kirándulás keretében a komáromi erődrendszert, annak műemléki helyreállítását, múzeumi, kulturális célokra történő felhasználását ismerhették meg a résztvevők. A kultúrparkokról rendezett hat konferencián elhangzott előadásokat a munkabizottság nyomtatott formában is kiadja, eddig négy tanácskozás anyagát sikerült megjelentetni. 2000-ben a munkabizottság megbízta a bécsi Edinger turisztikai tanácsadó céget, hogy készítsen tanulmányt egy-egy modellértékű ausztriai és magyarországi kultúrparkról. A választás az észak-burgenlandi Mönchhof (Barátudvar, Moson m.) falumúzeumára és a hajósi (Bács-Kiskun m.) pincefalura esett. A vizsgálat eredményeként született 90 oldalas tanulmányt bizottságunk tagjai Donaueschingenben kapták kézhez.

A Bécsi Műszaki Egyetem Művészettörténeti, Műemlékvédelmi és Iparrégészeti Intézete a munkabizottsággal együttműködve katalogizálja a Duna menti műszaki emlékeket. A német és osztrák Duna szakaszon már befejeződött az adatgyűjtés, fotózás, tárgylisták összeállítása. Lezárták a gyűjtőmunkát a szlovákiai, Bács-Kiskun megyei, horvátországi, szerbiai, bulgáriai Duna mentén. A többi Duna szakaszon jelenleg még folyik a műszaki emlékek felkutatása. Első lépésként az összegyűlt adatbázis felkerül a munkabizottság és az egyetemi intézet Web-oldalára. Ugyanakkor a felderített műszaki, ipartörténeti emlékeket feltüntettük a Duna menti kulturális útvonal térképén.

Arra is kitért az elnöki beszámoló, hogy 2000-ben újabb 15 Duna menti rövid ösztöndíjat nyertek el négy tartomány, megye pályázói. E Duna menti ösztöndíjakat Alsó-Ausztria alapította, eddig összesen 205 tudós, művész kapta meg. Több ösztöndíjjal lehetőséget biztosítottak a Duna menti tartományok és megyék jogászai számára az európai jogrendszer megismertetése céljából. Munkabizottságunk 1992/93-ban részt vállalt a délszláv háborúban megsérült műemlékek helyreállítására az eszéki várban elhelyezett restaurátorműhely létrehozásában, felszerelésében, működésének biztosításában.

Donaueschingeni bizottsági ülésünkön alapos számvetést készítettünk az elmúlt évtizedben az európai kulturális örökségnek a Duna menti tartományokban, megyékben ránk maradt értékei feltárása, dokumentálása, megismertetése, védelme és társadalmi hasznosítása érdekében végzett munkánkról. Számvetés történt a jövő feladatairól, lehetőségeiről, a munkabizottság tevékenységi körének kiszélesítéséről is. Megállapítottuk, hogy munkánk súlypontja a tu193