Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Fórum
dományos együttműködés felé tolódott el, ezért keresni kell a kapcsolatot a Duna menti egyetemek rektori konferenciájával. Öt konkrét javaslat, ajánlás került a munkabizottság elé, amelyek megvalósítása a következő évek programja lehet. Dr. Gebhard König udvari tanácsos, az alsó-ausztriai tartományi könyvtár igazgatója javasolta, hogy teremtsük meg a Duna menti tudományos könyvtárak adatbankját. Dr. Werner Jobst egyetemi tanár, Alsó-Ausztria tartományi régész közreműködésével javasolták a régészeti jelentőségű területek, ásatások Duna menti adatbázisának létrehozását. Dagmar Kunért, Alsó-Ausztria Tartományi Hivatalának közgyűjteményeket felügyelő munkatársa javasolta a zsidó közösségek, egyesületek, intézmények kutatását a Duna mentén Donaueschingentől a fekete-tengeri torkolatig. Dr. Edgar Niemeczek alsó-ausztriai néprajzkutató felvetette a Duna menti múzeumok kataszterének elkészítését, elsősorban olyan gyűjteményekét, amelyekben a Dunával kapcsolatos anyagot is őriznek. Ötödik javaslatként került a munkabizottság asztalára a kultúra és a médiák kérdéskörében egy kongresszus megrendezésének gondolata. E tudományos kongresszuson foglalkozni kellene a kultúra, mint identitáshordozó helyzetével, szerepével egy olyan korszakban, amelyre a szaporodó szórakozási lehetőségek (túlkínálat), a médiák magánkézbe kerülése és globalizációja jellemző. E javaslatok, tervek megvalósításához a munkabizottság szeretné elnyerni az Európai Unió INTERREG III programjának támogatását. Donaueschingeni bizottsági ülésünk utolsó napirendi pontja értelmében a résztvevőknek lehetőségük volt rövid beszámolót tartani a tagországokban lezajlott, a Dunával kapcsolatos rendezvényekről. Magam a Baján rendezett Elet a Dunán című konferenciáról számoltam be, amit a Tűrt István Múzeum és az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szervezett dr. Sólymos Ede etnográfus, a dunai halászat és a Duna néprajza kutatójának 75. születésnapja alkalmából. A bizottsági ülést követő délutánon dr. Wilts művészettörténész szakvezetésével megtekintettük a Fürstenberg-palotát és a hercegi gyűjteményeket. Donaueschingen, a Fekete-erdő és a Sváb-Alb közötti termékeny Baar-fennsík központja, a XVIII. század eleje óta a Fürstenberg hercegek székhelye. A város keleti oldalán a hatalmas parkban álló barokk stílusú Fürstenberg-palotát 1723-ban építették. 1893-96 között főként belső berendezését erősen átalakították. Földszintjén a hatalmas - lovagteremre és előkelő szállodák halijára emlékeztető - előcsarnok, emeletén a hercegi, hercegnői lakosztályok, a reprezentatív fogadóterem megtekintésével képet alkothatunk egy délnémet arisztokrata család lakáskultúrájáról, életmódjáról. A hercegek Udvari Könyvtárában (Hofbibliothek) több mint 130 000 kötetet őriznek, köztük mintegy 1600 középfelnémet kéziratot, a Nibelung-ének kéziratát a XIII. század első feléből, a Parzival kéziratát. A hercegi gyűjtemények másik kiemelkedő egysége a képtár: a régi német mesterek (idősebb Hans Holbein, idősebb és ifjabb Lucas Cranach) festményeivel. Az általunk látottakon kívül miről híres még Donaueschingen? Lótenyésztéséről, a hercegi udvari istállóról, lovasversenyeiről. A város határába érkezőt két szép ágaskodó ló szobra fogadja, majd hatalmas lovaspályák között halad a bevezető út. Minden évben nyár végén megrendezik itt a Fürstenberg Károly herceg lovas emléktornát, ahol a lovassport nemzetközi élmezőnye találkozik: díjugratók, mülovaglók, fogathajtók. Minden év októberében a Donaueschingeni Zenei Napokon mutatkoznak be a kortárs zeneművészet alkotói. Az itteni ősbemutatókat harminc ország rádiója, televíziója közvetiti. Másnap tanulmányi kirándulást tettünk a forrásvidéktől keletre, a lassan folyóvá növekvő Duna völgyében: Immendingen-Aach-Beuron-Sigmaringen útvonalon. Azon a vidéken jártunk, amelyet a táj, Svábföld, Suevia szülötte, a klasszikus német költő, Friedrich Hölderlin (1770-1843) számos versében megörökített. Vándorlás című költeményében így mutatta be: 194