Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Fórum

rását egy földalatti csatornában közvetlenül a Brigachba vezették. A legendás Dunának ez a forrása már a római korban híres volt, a császárok is meglátogatták. Az V-VI. századi alemann település: “Esko an der Donau” Donaueschingen nevét ez adta.”

A forrást, a díszkút mögött, a palota kváderkő kerítésén elhelyezett emléktáblákkal a Duna menti országok sorra megjelölték. Két magyar nyelvű emléktábla olvasható itt. Az elsőt Donaueschingen testvérvárosa, Vác állíttatta. Rajta felül Vác püspöki város aranyozott címere, középen a Duna kék színű vonala a forrástól a torkolatig, két oldalán József Attila: A Dunánál című versének magyar és német nyelvű sorai:

A Dunának, mely múlt, jelen s jövendő,

Egymást ölelik lágy hullámai.

A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés.

A második magyar nyelvű emléktáblát a Magyarok Világszövetsége helyezte el kárpátmedencei honfoglalásunk rnillecentenáriumi évében. Rajta a magyar állami címer alatt magyar és német nyelvű fohász olvasható:

A Duna a természet egyik remekműve.

Nekünk magyaroknak 1100 év óta mindennapi vendégünk.

Isten áldja meg a helyet, ahol ered!

Magyarok Világszövetsége 1996

Hasonló szellemben fogalmazták meg a szlovák, horvát, szerb és bolgár nyelvű emléktáblák szövegét is. A román nyelvű büszkén hirdeti:

Románia Európa ezeréves fellegvára, a Duna-torkolat őrzője.

Dr. Everke főpolgármester úr említette az évszázados vitát, melynek során a Breg menti furtwangeniek elvitatják tőlük a Duna forráshelyét. Azt állítják, hogy a Duna forrása tulajdonképpen a Bregé, tehát a Breg az igazi Duna, a Fekete-tengerhez közelebb eső Brigach pedig az egyik mellékfolyója. Claudio Magris, a Trieszti Egyetem germanista professzora, 1992- ben magyarul is megjelent Duna című könyvében az eschingeniek igaza felé hajlik: “... anynyi azonban mégis biztos, hogy a Duna a donaueschingeni hitelesített forrásból a Brigachba, vagyis a saját mellékágába folyik... A tulajdonképpeni Duna tehát a Brigachot tápláló kétszáz méter hosszú patakocska; a hivatalos Duna azonban mégiscsak egy kicsivel ez után kezdődik, a Brigach és a Breg... összefolyása alkotja.” Megegyezik ezzel a magyar álláspont, ahogy Cholnoky Jenő földrajzprofesszor A Föld és élete című híres művének Európa-kötetében olvasható: “A Duna a Schwarzwaldban ered két ágban a Breg és a Brigach forrásfolyókban. Ezek Donaueschingennél egyesülnek, s ott veszi fel a folyó a Duna (Donau) nevet.”

A kulturális-tudományos bizottság ülésének helyszínén, a Fürstenberg Hercegi Sörgyár konferencia termében a házigazda, Fürstenberg János herceg üdvözölte a Duna menti tartományok és megyék megjelent képviselőit. Dr. Gottfried Stangler osztrák udvari tanácsos, a bizottság elnöke ismertette az ülés napirendjét, megtartotta elnöki beszámolóját, majd kérte a témavezetőket, hogy számoljanak be a folyamatban levő munkákról. Dr. Eugen Scherer, a bi-192