Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
kutatási programokat írni kollégákat, pályatársakat köszönteni és hát - bármennyire is szomorú - búcsúztatni. Az itt olvasható előadások, írások - miközben egy részük tematikailag a dél-szlovákiai tájakhoz is kapcsolódik - tanulságosan egészítik ki, azoknak mintegy biztos hátteret kínálva, a szerző korábban megjelent monografikus és tematikus tanulmányköteteit. Hiszen tanulmányok nem a semmiből születnek, s ezek a most olvasható írások valahol a nagy ívű tanulmányok forrásvidékeire is rámutatnak. A gyűjteményt az ötven esztendős Viga Gyula eddigi, 1974 és 2001 között megjelent néprajzi tárgyú írásainak teljességre törekvő jegyzéke zárja. Tiszteletet parancsoló a tizenhat önálló kötet, a kettőszáznegyven tanulmány és cikk, a nyolcvankilenc könyvismertetés, valamint (s most kapaszkodjunk meg!) a nyolcvanhét általa szerkesztett kiadványnak a jegyzéke. Mert a tudós embert nem csak a saját maga által leirt munkái jellemzik, hanem azok is, amelyeknek megszületésénél ott bábáskodott. írni és írni hagyni - lehetne talán Viga Gyula ars poeticája is... L. Voigt Vilmos: Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest: Universitas Könyvkiadó 2000, 368 p.; Uő.: A folklórtól a folklorizmusig. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest: Universitas Könyvkiadó 2001, 355 p. A szerző több mint négy évtizednyi oktató-kutató munkájának eredménye tucatnyi önálló kötet és több száz tanulmány. Ennek a rendkívül gazdag és szerteágazó életműnek egy kis töredékét adja most közre e két tanulmánykötet. Mindkét összeállítás - ahogy azt az alcím is mutatja — a szerző történeti-folklorisztikai munkáiból ad áttekintést (ezt azért kell hangsúlyozni, mivel további köteteket lehetne megtölteni Voigt Vilmos finnugrisztikai vagy éppen szemiotikái tárgyú írásaival is). Voltaképpen a második, átfogóbb cím (A folklórtól a folklorizmusig) érvényes az elsőre is, azzal, hogy abban különféle folklórtematikák (elsősorban a népköltészet és a néphit kérdései) kaptak helyet és a folklorizmus kérdésköre kevésbé. Ezzel szemben a második kötet inkább a folklór felfedezését, gyűjtésének kezdeteit, a folklorisztika kialakulását, továbbá a mai folklór jelenségeit, értelmezési lehetőségeit, illetve a folklorizmus megnyilvánulási formáit, kutathatóságának szempontjait tárgyalja. A két kötet dolgozatai a magyar ősvallás és a szibériai sámánizmus kérdéseinek taglalása és a május elseje hetvenes évekbeli budapesti megünneplésének dokumentációja közt feszülő ívhez kapcsolódnak. Ebben a sorban olyan tematikájú dolgozatok olvashatóak, mint egy - a szerző szerint - feltehetően kelta eredetű magyar szólás (“ujjából szopta a tudást"), továbbá az id. Pieter Bruegel festményén látható németalföldi közmondások elemzése, valamint a garabonciás diák alakjának színpadi utóélete, a magyar folklór akkulturációjának a kérdései. Az 1965 és 1999 között keletkezett dolgozatok (összesen negyvenöt) az eredeti megjelenés formájában kerültek most kiadásra azzal, hogy általában utólagos, néhány esetben újabb kistanulmánnyal felérő megjegyzéseket fűz hozzájuk a szerző. Ezekben a keletkezés körülményeit és a szakirodalom újabb vonatkozásait tárja az olvasó elé. L. Woldan, Alois: Die Donau - ein kulturhistorischer Essay. Universität Passau - Ost- Mitteleuropa-Studien 2002, 50. p. /Nachrichten und Berichte. Sonderheft Nr. 24./ A 12. Duna-európai Konferencián, 2002. május 27-én elhangzott előadás irodalmi hivatkozásokkal kiegészített, tanulmánnyá átdolgozott változatáról van szó. Woldan professzor a Duna művelődéstörténeti szerepét elemzi, s rögtön azzal kezdi, hogy már maga a folyó többgyökerű elnevezése is kifejezi azt a sokrétűséget, ami a Dunára általában is jellemző. Mind a folyó 186
