Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
latin (Danubius/Danuvius), mind görög (Ister) eredetű neve és annak/azoknak az egyes európai nyelvekben való meggyökerezése sok fejtörést okozott (és minden bizonnyal okoz is még majd) a nyelvészeknek. Egy vélemény szerint a név töve a ,,dánu“ egyszerűen folyót, nagy vizet jelent. Erről jut eszembe, hogy gyerekkoromban a köbölkúti gyerekek, ha nagy vizet láttak, így kiáltottak fel: „Mekkora duna!“. Nem gondolnám, hogy ennek közvetlen köze lenne az indogermán ,,dánu “ szótőhöz, bár ha meggondoljuk (s erre Woldan professzor előadása végén tesz utalást), hogy az ukrán nyelvben a Duna egyszersmind a folyó, a víz, illetve az élet szinonimája, akkor talán ezen a ponton is érdemes lenne a hozzáértőknek elidőzni... Ugyancsak tanulságos a Duna-allegóriákat bemutató passzus, valamint a szerző azon fejtegetései, amelyek a Duna mint elválasztó, s ugyanakkor összekötő szerepéről szólnak. A Duna már az ókortól egészen napjainkig, újra és újra (állam)határfolyó szereppel is bír. Figyelemre méltó a Duna szerepe a szépirodalomban (ezzel kapcsolatban Esterházy Péter Duna-regényparódiáját is idézi) és a folyó megjelenése a népköltészetben. Woldan szerint a német nyelvű népek szájhagyományában a Duna inkább a mondákban játszik szerepet, míg a szláv népek körében a népdalok gyakori szereplője. Érdekességként említi, hogy az ukrán népköltészetben is milyen fontos szereppel bír, holott az ukránok lakta területeken nem is folyik át. Itt jegyzem meg, hogy 1995-ben, amikor a Magyar Néprajzi Társaság és a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Komáromban rendezte VII. Néprajzi Szemináriumát, a rendezvény központi témája a Duna volt. Ennek keretében Faragó József professzori Duna a moldvai csángó-magyar népköltészetben címen tartott előadást. Ebből kiderült, hogy a moldvai magyarok népdalaiban, ahol szintén nem folyik a Duna, ugyancsak előkelő hely illeti meg a „vén folyamrókát“. L. Wurster, Herbert W. - Treml, Manfred - Loibl, Richad (Hg.): Bayern - Ungarn Tausend Jahre. Aufsätze zur Bayerischen Landesausstellung 2001. Vorträge der Tagung “Bayern und Ungarn im Mittelalter und den frühen Neuzeit” in Passau 15. bis 18. Oktober 2000. Passau-Regensburg: Verlag Archiv des Bistums & Oberhausmuseum - Verlag Friedrich Pustet 2001. 205 p., ill. A Passaui Püspökség és az Oberhaus Museum szervezésében 2000 október 15-18-án a Bajorország-Magyarország ezer éve c. projektumhoz kapcsolódva tudományos konferencia valósult meg Bajorország és Magyarország a középkorban és a koraújkorban címmel. A tanácskozást tulajdonképpen akár egy munkakonferenciának is tekinthetjük, hiszen a 2001. májusában Bajorország - Magyarország ezer éve címmel megnyílt közös bajor-magyar kiállításhoz kapcsolódott. Ebből adódik, hogy a résztvevők sorában magyar és német szakembereket egyaránt találunk. A tanácskozás anyaga egy rendkívül szép kivitelezésű, ugyanolyan jellegű kötetben jelent meg, mint a fent említett kiállítás katalógusa. A kötetben szereplő előadások öt témablokkra oszlanak. Az elsőben (Áttekintés) csupán egyetlen írást olvashatunk, mégpedig Visy Zsolt Bajorország és Magyarország ezer éves kapcsoltát bemutató összegzését. A második blokk Kép a magyarokról címet viseli, a harmadik Konfrontáció és együttműködés, a negyedik Gazdaság és kereskedelem, míg az ötödik a Művészet és kultúra címet viseli. Az egyébként csak német nyelven megjelent kötet végén az előadások összegzései találhatók - szintén németül. Hely- és névmutató zárja a kötetet. J.I. 187
