Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
az 1993 utáni szlovák államiságot és a kapcsolódó identitást, mítoszokat vizsgálja, míg Peter Zajac a közép-európai himnuszokat, Miloš Šípka pedig Viliam Figuš-Bystrý (1875-1937), szlovák származású, később lelkes magyar hazafi, majd öntudatos szlovák tanító, zeneszerző, népzenegyűjtő etnikai tudatfejlődését, alakulását követi nyomon az 1889 augusztusától vezetet naplója alapján egészen 1918-ig. Az összevont harmadik-negyedik szám lényegében az A szlovákiai etnológia a 21. század küszöbén címen megrendezett konferencia előadásait tartalmazza, négy blokkba sorolva: A kultúra megszerkesztése; A paraszti környezet, mint mikrokozmosz; A társadalom szerkezetének képe és Városi világok az etnológiai kutatásban. Mindhárom füzetet bőséges hír- és recenzióanyag egészíti ki. L. Spurný, Tomáš: Nordböhmische Volkslieder aus der Sammlung von Adolf König. Notizenaufzeichnungen und Dokumente eines Reicherberger Volksliedsammlers aus den Jahren 1904-1934. Passau: Lehrstuhl für Volkskunde der Universität Passau 2000, 661 p. /Passauer Studien zur Volkskunde 18./ A kötet Adolf König, reichenbergi (libereci) tanító 1904-1934 közötti észak-csehországi német népdalgyűjtésének mára megmaradt töredékét adja közre. A gyűjtő adatai alapján csaknem 6.000 dallam sorsa a szudétanémetek hányattatásának megfelelően, a második világháború után meglehetősen viharos volt. Mára a Cseh Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetében 577 feljegyzés maradt, s a kötet összeállítója ebből közöl 336 dallamot, a hozzá tartozó szöveggel együtt. Az anyagot, a magyar gyakorlattól részben eltérő csoportosításban, tizenhat egységbe osztva adja közre: 1. Karácsonyi játék és karácsonyi énekek; 2. Vallásos énekek; 3. Elmélkedő énekek; 4. Legendák; 5. Balladák és mondaénekek; 6. Keservesek; 7. Katonadalok és történeti énekek; 8. Rendi énekek; 9. Szerelmi dalok; 10. Lakodalmi énekek; 11. Gyermekdalok és -játékok; 12. Gúnydalok; 13. Négysorosok; 14. Kocsmai dalok; 15. Táncdalok és táncok; 16. Tánczene. Függelékben Adolf König gyűjtőnaplóiból és levelezéséből is közöl válogatást. A bibliográfia lényegében az egyes dallamok párhuzamainak irodalmi hivatkozásait adja. Helynév- és dallammutató zárja a kötetet. L. Studientagung zur Kulturarbeit in Niederbayern an der Universität Passau 7. Juli 2001. Vier Vorträge. Universität Passau - Lehrstuhl für Volkskunde 2002 /Nachrichten und Berichte. Sonderheft Nr. 23../ A Passaui Egyetem Néprajzi Tanszéke kétévente rendezi meg egynapos tanácskozásait, amelyek voltaképpen (a mi körülményeinkre lefordítva) az önkéntes néprajzi gyűjtők és a vidék kulturális életében dolgozók számára jelentenek egyrészt továbbképzési lehetőséget, másrészt vita- és ismerkedési alkalmat. A legutóbbi tanácskozáson négy előadás hangzott el. Walter Hartinger, a Néprajzi Tanszék vezetője a népi kultúra numinózus helyeiről (tehát isteni, az istenek által preferált helyeiről), ezen belül is kiemelten (bár nem kizárólag) a vörös keresztek jelenségkomplexumáról beszélt. Maximilian Seefelder előadásában az 1931-ben Landshutban megrendezett 1. Alsóbajor Népdalversenyről tudósított, míg Reinhard Haller a mondakutatás két szemponját, a folklorisztikait és a helytörténeti kutatás számára adatokat szolgáltatót vizsgálta. Manfred Seifert tanulmánya egy felső-baj orországi szokást, a fiúutóddal megáldott fiatal házaspár hatalmas, több mint egy méter hosszú kenyérrel történő megajándékozását, annak előkészületeit, az egész kísérő ceremóniát mutatja be a résztvevő megfigyelés, va181
