Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
Silling István: Vallási néphagyomány. Írások a vajdasági népi vallásosság köréből. Újvidék: Forum Könyvkiadó 2002, 252 p., ill. A szerző a jugoszláviai Vajdaság népi vallásosságának magyar és összehasonlító vizsgálatát jó egy évtizede végzi. Ennek számos önálló kötet (1992: Boldogasszony ablakában; 1995: Kínján esék esete; 1997: Kakasok szólalnak, Máriát kiáltanak) és számtalan tanulmány, cikk a bizonysága. Ez utóbbiakból Silling István szintén megjelentetett már egy válogatást 1994- ben Templomok, szentek, imádságok címen. A mostani gyűjtemény az azóta elkészült, tudományos konferenciákon elhangzott, folyóiratokban, tematikus tanulmánykötetekben megjelent, a népi vallásossághoz kapcsolódó írásait tartalmazza. A szerző a kötetbe felvett szövegeket négy tematikai egységbe sorolta. Az első blokkban a széles értelemben vett archaikus népi imádságok kérdésköréhez tartozó tanulmányok olvashatóak, majd a szentkultusszal kapcsolatos írások következnek. A szakrális terek fejezetcím alá sorolt dolgozatok lényegében a szakrális kisemlékekkel, s azoknak a térszerkezetet alakító szerepével foglalkoznak. A népi vallásosság írásos hátterének a kérdésköre zárja a sort. Ez utóbbi tematikailag rendkívül gazdag fejezetben a magyar és szerb szépirodalmi vonatkozások elemzésén túlmenően a ponyvanyomtatványok szerepével, valamint a régi vagyonleltárak vallási szempontú vizsgálatával is foglalkozik. L. Šmitek, Zmago - Brumen, Borút (ed.): Zemljevidi čaša - Maps of Time. Zborník ob 60. obletnici Oddelke za etnologijo in kulturno antropologijo. Ljubljana: Univerza v Ljubljani. Oddelek za etnologijo in kulturno antropologijo 2001, 243 p. /Županjčeva knjižnica 5./ A Ljubljanai Egyetem Etnológiai és Kulturális Antropológiai Tanszéke fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából, az idő etnológiai és antropológiai értelmezési lehetőségeiről 2000-ben megrendezett nemzetközi konferencia előadásait tartalmazza a kötet. A neves hazai és nemzetközi előadógárda (Rajkó Muršičtól kezdve, Chriastian Giordanon át Konrad Köstlinnel bezárólag) az időfaktort, mint a modern néprajzi (értsd: etnológiai, antropológiai stb. is) kutatás egyik újabban (?) népszerűvé vált vizsgálati tárgyát elemzi különféle szempontokból. A zömében szlovén nyelven (angol összefoglalókkal) és részben angolul (szlovén nyelvű rezümékkel) közreadott előadások többek között az idő a folklórban, az idő a mítoszokban és tündérmesékben, az eltérő időfelfogások az eltérő kultúrákban, a zene és az idő viszonya és hasonló témakörökben mozognak. L. Slovenský národopis 2002/1, 2, 3-4 Az évi négy számban megjelenő szlovák néprajzi lap ötvenedik évfolyama első számának tanulmányai a statisztikai módszernek a néprajztudományon belüli alkalmazása problematikáját járják körül egyrészt elméleti, kutatásmódszertani (Andrej Mentei), másrészt konkrét példa bemutatása segítségével (Ľubica Herzánová). A Vita rovatban Gabriela Kiliánová a szociális/kulturális antropológia és az etnológia lehetséges kapcsolódási pontjairól és a konkrét szlovákiai helyzetről elmélkedik. Martin Kanovský a kognitív antropológia módszereivel vizsgálja a Fehér Kárpátok néhány hiedelemalakját. Tanulmányához Tatiana Podolinská fűz kritikai megjegyzéseket. A második szám tanulmányai, anyagközlései voltaképpen tematikusán az identitás(ok), mítoszok, etnikai tudat kérdésköréhez kapcsolódnak. Eva Krekovičová 180
