Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
túrát, illetve a viselet problémakörének különféle aspektusait elemző írásokat. A füzetet az ünnepelt bibliográfiája zárja. A 2. szám már amolyan „hétköznapi“, benne többek között Johannes Moser, drezdai kutató kutatás-módszertanilag is elgondolkodtató írásával a mai településkutatások problematikájáról. Az idegenekről kialakult, kialakuló, kialakított sztereotípiák természetrajzához nyújt adalékokat Marius Risi tanulmánya. A szerző az 1999-2000-es német nyelvű újságoknak, az „amerikai mindennapi életről“ szóló tudósításait, híranyagát elemzi. Megemlítendő még Ulrich Hägele írása, amelyben a néprajzi fényképezés 1945 utáni tendenciáit tárja fel, valamint Ueli Gyr áttekintése, amely voltaképpen a második világháború utáni giccskutatás széljegyzeteit kutatástörténeti szemléje. A füzetet a szerkesztőségbe beküldött publikáció jegyzéke, valamint bőséges (azon belül - mint rendesen - magyar vonatkozásokban imponálóan gazdag!) könyvismertetés-rovat zárja. L. Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani Írások és esettanulmányok. Budapest: Replika Kör 2000, 328 p. /Replika Könyvek 77 Mind ahogyan az az alcímből is kitűnik, a kötetben módszertani írásokat és esettanulmányokat olvashatunk a történeti antropológia néven ismertté vált irányzat képviselőitől. 1970-80- as években Nyugat-Európában és Amerikában divatossá vált új történetírói irányzat olyan témák felé fordította a figyelmet, mint a rituálék, szimbólumok, a család és rokonság, boszorkányság, mágia s a népi kultúra tanulmányozása. Sebők Marcell szerkesztői előszavából átfogó képet kaphatunk a történeti antropológiáról, s annak jelesebb képviselőiről. A két részre tagolódó kötet első felében módszertani írások olvashatók a különböző iskolákhoz tartozó szerzők tollából (Peter Burke: Mi a történeti antropológia? Bemard S. Cohn: Történelem és antropológia: hogy áll a meccs? André Burguiére: A történeti antropológia: Roger Chartier: Szöveg, szimbólumok és franciaság. A szimbolikus antropológia használata a történetírásban; Robert Damton: Történelem és antropológia; Clifford Geertz: Történelem és antropológia; Renato Rosaldo: Válasz Clifford Geertznek; Giovanni Levi: A mikrotörténelemről; Carlo Ginzburg: Az inkvizítor, mint antropológus; Robert W. Scribner: A kora újkori Európa történeti antropológiája). Az esettanulmányok sorát Norbert Schindler Karnevál, egyház és fordított világ. Aló. századi nevetéskultúra funkciójáról c. tanulmánya nyitja, amelyben a szerző Lüneburg farsangi “felfordulását” elemzi, s egyben kísérletet tesz egy karneválelmélet felvázolására. Emmanuel Le Roy Ladurie ugyanezzel a témával foglalkozó a romans-i karneválról szóló kötetéből 1580: a romans-i Antoine Guérin ceremóniamester címmel olvashatunk egy részt. Natalie Zemon Davis A nők fölülkerekedése c. tanulmányában a kora újkori “zabolátlan nő” alakjához, szexuális alárendeltségéhez kapcsolódó véleményeket tekinti át. Carlo Ginzburg Rituális fosztogatások. Elősző egy folyamatban lévő kutatáshoz c. írásában az ő vezetése által a Bolognai Egyetemen működő kutatócsoport munkájáról számol be, bemutatva, hogy a már az 5. és 6. században is létező, s Európa más országaiban is elterjedt primitív szokás, a püspök vagy pápa halála után az egyházi és a személyes vagyon kifosztásának gyakorlata a 16. században is továbbélt. Richard Texler tanulmánya (Keresztelő Szent János ünnepe) a firenzei Szent János-ünnep képét tárja elénk, bemutatva, hogy mit jelentett a firenzeiek és a városi kormányzat és az elit számára ez az ünnepi rítus. A kötet végén található a kiadványban szereplő szerzők fontosabb műveinek és magyarul megjelent köteteinek jegyzéke, valamint a tanulmányok eredeti megjelenésének bibliográfiai adatai is. J.I. 179
