Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
vannak (például Szanyi Mária és Varga Lídia publikációi, amelyek a táplálkozási szokások kölcsönhatásait vizsgálják). Jelen kiadás az elsőhöz képest (1999) javított és a német mellett magyar nyelvű, viszonylag terjedelmes és lényegretörő összefoglalással kiegészített. L. Petráňovi, Josef a Lydia: Rolnik v evropské tradiční kultúre. Praha: SET OUT 2000, 212 p., ill. A kötet az európai földműveskultúra történetének nagy ívű szemléje. A földművelés kialakulása az ún. termékeny félholdon (tehát Elő-Azsiában) ment végbe nagyjából időszámításunk előtt a 10. évezred végén. A szerző-házaspár története is ekkor és itt kezdődik. Bemutatják a termesztett növényeket, termesztési technológiákat és azok Európába kerülését. A továbbiakban végigkísérik a földművelés technológiájának fejlődését, a földművesek életmódjának (településszerkezet és építkezés), kultúrájának (társadalom, jogrend, hit- és szokásvilág) alakulását az ókoron és középkoron, továbbá a nagy törésvonalakon át (Amerika felfedezése, az ipari forradalom, a 19. századi modernizációs hatások stb.) a tradicionális kultúra megszűnéséig, tehát gyakorlatilag napjainkig. Azokra a kölcsönös kapcsolatokokra, kapcsolatrendszerekre is odafigyelnek, amelyek a földművesek (a szerzőpáros nem tesz lényegi különbséget földműves és paraszt között) és a városlakók, illetve a más társadalmi rétegek között a tárgyalt időszakban az életmódot is alakították. A tudományos igénnyel, ám alapvetően ismeretterjesztő célzattal készült kiadványt tanulságos, lényegében cseh- illetve morva származási helyű illusztrációs anyag, továbbá válogatott irodalomjegyzék egészíti ki. L. Profantová, Zuzana (ed.): Na prahu milénia. Folklór a folkloristika na Slovensku. Bratislava: Vydavateľstvo ARM 333 2000, 255 p. A szlovák folklorisztika egyik meghatározó személyisége, Milan Leščák hatvanadik születésnapja alkalmából összeállított kötet tanulmányai a mai szlovák folklór és folklorisztika problémái köré csoportosulnak. A kötetet az összeállító, Zuzana Profantová köszöntője nyitja, majd Milan Leščák publikációinak (nyilvánvalóan válogatott) jegyzéke következik. Négy, más-más generációhoz tartozó pályatárs „oral history“-ja lényegében az ünnepelt helyét jelöl ki a mai szlovák folklorisztikában. A kötet gerincét a szlovák folklorisztikát foglalkoztató fontosabb kérdések tárgyalása alkotja. Itt olyan írások sorjáznak, amelyek többek között a folklorisztika szerepével az ezredforduló tájékán (Zuzana Profantová), a hagyományos népművészet és annak kutatásának aszinkronitásával (Oskar Elschek), a népi vallásossággal, mint religionisztikai kategóriával (Ján Komorovský), a folklórfesztiválok hitelességével (Miloš Šípka) és hasonló, még további, csaknem két tucatnyi tanulmányban megfogalmazott problémával foglalkoznak. A „nemzetköziséget“ néhány cseh kolléga Írása biztosítja, holott - éppen Milan Leščák eddigi pályáját, nemzetközi kapcsolatait ismerve - talán helye lehetett volna e kötetben egy-egy magyar (horribile dictu: szlovákiai magyar), lengyel, orosz, német stb. pályatárs írásának is. L. Replika 2002/47-48 A határ mint kulturális, társadalmi, lélektani stb. jelenség sokoldalú vizsgálata az utóbbi esztendőkben a társadalomtudományi diszciplínák divatos témájává vált. Sokat olvashattunk e kérdéskörről, ám még mindig lehet újat megtudni vele kapcsolatban. A folyóirat A határ -176
