Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
mítosz, vagy társadalmi tény? címen olvasható kis összeállításában a következő tanulmányok kapta helyet. Hastings Dounan és Thomas M. Wilson: Határok és antropológia Európában; Böröcz József: A határ: társadalmi tény, Kovács Éva: Határmitoszok és helyi identitásnarratívák az osztrák-magyar határ mentén, valamint Yiamis Papadakis: Az ismeretlen társadalmi feltérképezése. A bizonytalanság kezelése egy vegyes etnikumú ciprusi határfaluban. L. Retterath, Hans-Werner (Hg.): Ortsbezüge. Deutsche in und aus dem mittleren Donauraum. Freiburg: Johannes-Künzig-Institut für ostdeutsche Volkskunde 2001, 248 p. /Schriftenreihe des Johannes-Künzig-Instituts. Band 5./ A kötet a kelet-európai németek néprajzával foglalkozó Johannes-Künzig-Institut által 2000 októberében Freiburgban rendezett konferencia előadásait tartalmazza. Az összesen tizenegy (német és magyar) előadó elsősorban a néprajz, településtörténet és nyelvészet szemszögéből, valamilyen módon főleg (de nem kizárólagosan) a történeti Magyarország vonatkozásában vizsgálja a középső Duna-medence németségének a kultúráját. Mindjárt az első tanulmány, Siegfried Becker munkája, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Kelet-Lengyelország területére összpontosítva foglalkozik az első világháborús magán-fényképeszkedés szokásaival. Tóth Ágnes a magyarországi németek kitelepítésének, vagyonuk elkobzásának körülményeivel foglalkozik, majd Barna Gábor a térhasználat, térszerkezet példáit mutatja be a romániai Bánátban végzett kutatásai alapján. Arnold Erzsébet tanulmányából egy romániai „virtuális falut“ ismerhetünk meg. Egy olyan falut és úgy, ahogy az az onnan kitelepített németek emlékeiben él. Schell Csilla a Nemesnádudvarból kitelepitett németeknek az egykori szülőfaluval fenntartott kapcsolatait tárja fel és elemzi. Thomas Schneider a hajósi németek rendszerváltozás utáni helyzetét, Elisabeth Knipf-Komlósi pedig a magyarországi németek nyelvének mostani állapotát vizsgálja. Hans Gehl a Felső-Tisza vidéki népi kultúra vizsgálatára kidolgozott német-magyar-román-ukrán projektum célkitűzéseit és eddigi eredményeit ismerteti, miközben - egy kis kitérővel - a szlovákiai németek településtörténeti vázlatát is adja. Hans- Werner Retterath az elbeszélt magántörténelem kutatási módszerének példáján mutatja be, hogy a műfaj (az elbeszélt magántörténelem) csak erős megszorításokkal alkalmazható a történeti folyamatok objektív ábrázolására. Kaltenecker Krisztina a mintegy 180 Magyarországról odatelepített német család által létrehozott és lakott darmstadti Dunatelep (Donau- Siedlung) kialakításának, az ott lakók integrálódásának körülményeit mutatja be tanulmányában. Henrike Hampe az uhni Dunai-sváb Központi Múzeum (Donauschwäbische Zentralmuseum) gyűjteménye alapján vizsgálja, miként változott a történeti Magyarország területéről Németországba telepített németek öltözete, öltözködéskultúrája az integrációs folyamat során. L. Ribenis, Karín: Eesti Rahvaluule Bibliograafia (1993-2000). Tartu: Eesti Kirjandusmuuseum 2002, 611 p. Az Észt Irodalmi Múzeum kiadásában megjelent folklorisztikai bibliográfia összesen 4500 tételt tartalmaz. Az egyes tételek tematikai csoportosításban elrendezve, (szerzői, szerkesztői, tárgyszó stb.) mutatók segítségével is visszakereshetőek. A tematikai csoportosítás kissé szokatlan a nálunk megszokotthoz viszonyítva, mind a szóhasználatot, mind magát a besorolásokat illetően. Az első nagyobb egységet, Folklorisztika címen lényegében a bibliográfiák, az alap-és elméleti munkák, kutatási beszámolók, kutatóintézetek és szervezetek bemutatásai stb. képezi. A második csoportban (Folklór cím alatt) a tulajdonképpeni folklóranyag kapott 177
