Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
III. Kézművesség. Főszerkesztő: Domonkos Ottó, szerkesztő: Nagybákay Péter, a szerkesztő munkatársa: Tomisa Ilona. Budapest: Akadémiai Kiadó 1991, 822 p. IV. Életmód. Főszerkesztő: Balassa Iván, szerkesztők: Füzes Endre - Kisbán Eszter, a szerkesztők munkatársai: H. Csukás Györgyi - Flórián Mária. Budapest: Akadémiai Kiadó 1997, 822 p. V. Magyar népköltészet. Főszerkesztő: Vargyas Lajos, szerkesztő: Istvánovits Márton, a szerkesztő munkatársa: Szemerkényi Ágnes. Budapest: Akadémiai Kiadó 1988, 871 p. VI. Népzene, néptánc, népi játék. Főszerkesztő: Dömötör Tekla, szerkesztő: Hoppál Mihály, a szerkesztő munkatársai: Niedermüller Péter - Tátrai Zsuzsanna. Budapest: Akadémiai Kiadó 199, 708 p. VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerkesztő: Dömötör Tekla, szerkesztő: Hoppál Mihály, a szerkesztő munkatársa: Barna Gábor. Budapest: Akadémiai Kiadó 199, 867 p. VIII. Társadalom. Főszerkesztő: Paládi-Kovács Attila, szerkesztők: Sárkány Mihály - Szilágyi Miklós, a szerkesztők munkatársai: Szabó Piroska - Szarvas Zsuzsa. Budapest: Akadémiai Kiadó 2000, 1151 p. A kötet, Paládi-Kovács Attila előszavát követően négy nagyobb egységre tagolódik: Természeti gazdálkodás, Paraszti gazdálkodás, Állattartás, pásztorkodás; Közlekedés, szállítás. Az első rész alfejezetei a vadnövények gyűjtése (Gunda Béla), a vadászat (Gunda Béla és Szilágyi Miklós), a méhészet (Gunda Béla és Kotics József), valamint a halászat (Szilágyi Miklós és Sólymos Ede). A második rész először a parasztgazdasággal, a paraszti üzemmel foglalkozik (Paládi-Kovács Attila), majd egymás után az erdőgazdálkodás (Petercsák Tivadar), a rétgazdálkodás (Paládi-Kovács Attila), a gabonatermesztés (Balassa Iván), a szántóföldi kapáskultűrák (Selmeczi Kovács Attila), a kertészkedés (Szilágyi Miklós), a gyümölcskultúra (Andrásfalvy Bertalan), valamint a szőlőművelés és borászat (Égető Melinda) bemutatása sorjázik. A harmadik rész az állatartó gazdaságok (Paládi-Kovács Attila), a ló-, szarvasmarha- és baromfitartás (Paládi-Kovács Attila), továbbá a juh-, sertés-, kutya- és macskatartás (Szabadfalvi József) kérdésköreire összpontosít. Az utolsó részben a híradás, közlekedés és szállítás (Paládi-Kovács Attila), ezen belül a vízi közlekdés és szállítás (Gráfik Imre) kerül bemutatásra. A kötetet terjedelmes bibliográfia, rövidítések jegyzéke, helységnévmutató, valamint a képek, ábrák és térképek jegyzéke zárja. L. Paríková, Magdaléna: Reemigrácia Slovákov z Maďarska v rokoch 1946-48. Etnokultúrne a sociálne procesy. 2. upravené vydanie. Bratislava: Stimul 2001, 284 p. A kiadvány a második világháborút követő csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében Szlovákiába visszakerült, több mint 70 000 magyarországi szlovák idetelepedésének indokait, körülményeit, valamint az új hazában lezajló beilleszkedési folyamatokat, az őslakos magyarokkal kialakuló kapcsolatrendszert vizsgálja. Bár a szerző szintetikus jellegű, az egészre vonatkozó következtetések levonására alkalmas müvet tett le az asztalra, maga is levonja a maga következtetéseit, konkrét, modellértékű vizsgálatait egy, a kilencvenes évek elején lebonyolított kutatási projektum keretében Komáromszentpéteren, Naszvadon és Perbetén (Komáromi járás), valamint Udvardon és Zsitvabesenyőn (Érsekűjvári járás) végezte. Noha a könyv nyilván felkorbácsol(hat)ja mind a magyar, mind a szlovák nacionalisták indulatait, a kutatás szempontjai - hiszen Geertz óta tudjuk: teljesen objektív néprajzi leírás, elemzés nem létezik - inkább szlovákok. A (közeljövőben nem lenne érdektelen tehát ugyanezt a problémát magyar szempontból is megvizsgálni. Ezt már csak azért is hangsúlyozni szeretném, mivel - a szerző által, sajnos, ebben az összegzésben nem hasznosított - részeredmények már 175
