Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
A kiállítás anyagát - időrendi sorrendben követve a történelmi eseményeket - 8 fő téma köré csoportosították. Az egyes kiállítási blokkok anyagának bemutatása előtt a katalógusban mindig szerepel egy-egy tanulmány, jellemezve az adott korszakot. A szerzők között német és magyar szakembereket egyaránt találunk. Wolfgang Jahn, a katalógus egyik összeállítója a kiállítással azonos című írásában röviden jellemzi a bajor-magyar kapcsolatok ezeréves törteimét, majd Walter Hartleitner írásában a bambergi lovas néven közismerté vált szobor történetét, eredetét fejtegeti. A bambergi dómban található szoborról a kutatók egyik része azt állítja, hogy első királyunkat, Szent Istvánt ábrázolja, mások viszont cáfolják, szerintük Nagy Konstantint alakját örökítette meg a szobor alkotója. De más nézetek is vannak. A kiállítás első, Kereszt és korona címet viselő blokkját bemutató katalógus elé Varga Gábor írt bevezetőt, amelyben elsősorban a honfoglalás és a magyar államiság kezdeteire helyezi a hangsúlyt. Ugyancsak ő a szerzője a második, Szomszédok, ellenségek, barátok c. résznek, amelyben őseink kalandozásainak korszakát, majd a letelepült és keresztény hitre tért magyarok és a bajorok közös történelmének kezdeteit tárgyalja. A harmadik, Városok, piacok, utak c. blokkhoz tartozó írásban Wolfgang Petz bajor-magyar kapcsolatok gazdasági vonatkozásaira helyezi a hangsúlyt, külön kiemelve a Duna pótolhatatlan szerepét ebben a vonatkozásban. Wolfgang Petz és Jahn Wolfgang a szerzője a Magyarország virágkorát, Corvin Mátyás uralkodását bemutató negyedik résznek. Christian Lankes a török hódoltság idejét tárgyalja, Wolfgang Petz A Duna mentén... c. részben a Dunának a magyar-bajor kapcsolatokban betöltött szerepéről ír. K Lengyel Zsolt Az idő sodrásában - a forradalomtól az aranykorig címen az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményeit, hatásait, majd az ezt követő békebeli időket tárja az olvasó elé. Többek közt kitérve a művészetek szerepére is, hiszen a müncheni Képzőművészeti Akadémián számos magyar művész megfordult ebben az időben. Ugyancsak ő foglalta össze a 20. század magyar történelmének legfontosabb eseményeit egészen napjainkig (Szakaszok a XX. században). Köztudott, hogy az 1989-es Páneurópai Piknik történései, az osztrák-magyar határ megnyitása milyen élénkítő hatással volt a bajor-magyar kapcsolatok újjáéledésére a második világháborút követő vasfüggönyös korszak után. Meg kell jegyeznünk, hogy valamennyi kiállított tárgyról, dokumentumról alapos leírást találunk a kötetben, s az ezeket ábrázoló fényképanyag kitűnő minőségű. A katalógust gazdag irodalomjegyzék zárja. ^ Jung Károly: A Pannóniái Énektől a Mária-lányokig. Magyar és egybevető magyar folklorisztikai tanulmányok. Újvidék: Forum Könyvkiadó 2001, 281 p. A magyar és összehasonlító folklorisztika markáns egyénisége, Jung Károly újabb, immár ötödik tanulmánykötetével jelentkezett. Az előzőek erényeit ez is magán viselve, a szerző bámulatraméltó erudícióval a magyar folklór- és régi irodalmi, továbbá a (nem csak!) délszláv összehasonlító anyag birtokában, valamint a tőle megszokott, kijózanító szkepszisével közelít tárgyaihoz. Összesen tíz, az utóbbi öt esztendőben született tanulmányt tartalmaz a kötet, amely küllemét tekintve is szépen illeszkedik az előzőekhez, s ezzel amolyan „életműsorozat“ benyomását is kelti. Magyar történeti mondák délszláv kapcsolataival éppúgy foglalkozik, mint az 1848-as szabadságharc szerepével a néphagyományban, illetve egy 18. századi méhészeti szakkönyv folklorisztikai tanulságaival. Magukon a tanulmányok konkrét tárgyán túlmenően általában találni bennük olyan szempontokat, amelyek a kutatás, az elemzés, az értelmezés, sőt az egész folklórszemlélet szempontjából is igen tanulságosak lehetnek. A kötet végén a dolgozatok eredeti megjelenésének bibliográfiai adatai, a szerző utólagos megjegyzései, kiegészítései, illetve eligazító utószava olvasható. L. 164
