Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
Fórum Társadalomtudományi Szemle 2002/1-3 Az évente három számban megjelenő társadalomtudományi folyóirat voltaképpen minden tanulmánya igényt tarthat a néprajztudomány érdeklődésére is, most azonban a rendszeresen közölt, szoros értelemben vett néprajzi tárgyú tanulmányokat vesszük sorra. Az első számban L. Juhász Ilona interjúja olvasható a Ujváry Zoltánnal a Gömör-kutatásról, valamint a néprajztudomány lehetőségeiről és feladatairól a 21. század elején. A második szám a hatvan éves Kosa Lászlót egy egész néprajzi blokkal köszönti (Rastislava Stoličná: Szlovákia mint etnokulturális tér, Liszka József: Differenciáltság és homogenizálódás a szlovákiai magyarok 20. századi népi kultúrájában; Viga Gyula: A gazdaság, társadalom és kultúra változásai a Bodrogköz 18-20. századi műveltségében; L. Juhász Ilona: A permonyik. A bányaszellem és bányamanó egy gömöri bányásztelepülés, Rudna hiedelemvilágában). A hannadik számban Kocsis Aranka tanulmánya olvasható a martosi egyke társadalomnéprajzi vonatkozásairól, valamint L. Juhász Ilona interjúja Kosa Lászlóval. Mindhárom füzetben találhatóak néprajzi kiadványokat bemutató könyvismertetések is. L. Hála József - Szarvas Zsuzsa - Szilágyi Miklós (szerk.): Számadó. Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete 2001, 653 p. A 2000-ben hatvanadik életévét betöltött Paládi-Kovács Attila tiszteletére megjelentetett tanulmánykötetet Szilágyi Miklós köszöntő sorai nyitják, majd hat nagyobb, az ünnepelt fontosabb témaköreihez illeszkedő csoportban negyvennégy kolléga, pályatárs, barát és tanítvány tanulmánya következik. Először a gazdálkodás változásaival, s annak táji változataival foglalkozó dolgozatok sorjáznak, majd az ünnepelt egyik kedves témája a magyar nyelvterület kulturális tagoltsága, az ezzel (is) összefüggő migráció és táji kapcsolatok problematikájának egy-egy szeletkéjét taglaló tanulmányok következnek. A tárgyak világa címen néhány, a parasztélet kiemelt tárgyát bemutató és elemző dolgozat után lényegében társadalomnéprajzi ihletettségü írások folytatják a sort (Hétköznapok és ünnepek), majd a szöveges folklór tárgyköréből következik néhány dolgozat, s végül tudomány-, illetve kutatástörténeti tanulmányok zárják a sort. A kötet Paládi-Kovács Attila tudományos munkásságát bemutató bibliográfiával zárul. L. Hartinger, Walter: Hinterm Spinnrad oder auf dem Besen? Frauen im deutschen Märchen und Hexenglauben. Opladen: Leske + Budrich, 2001, 60 p. /Otto-von- Freising-Vorlesungen der Katholischen Universität Eichstätt. Band 20./ A Passaui Egyetem néprajzprofesszora a 2000/2001. tanév téli szemeszterében az eichstätti Katolikus Egyetemen tartott két vendégelőadását adja közre, némileg átdolgozva, irodalmi hivatkozásokkal, jegyzetekkel ellátva. Az első, bár főszereplője nő, csak lazán kapcsolható az utóbbi évtizedekben tudományszakunkban is népszerűvé vált nőkutatáshoz. A Grimm-fivérek Gyermek- és családi mesék gyűjteményéből a magyar kiadásban Koppciherci címen, a Magyar Népmesekatalógusból Pancimanci (AaTh 500) ismert mesét elemzi (az eredeti mese címe és címszereplője Rumpelstilzchen). A szerző bemutatja azokat a kísérleteket, amelyek e mese fogantatását, a benne megragadható kultúrtörténeti jelenségek alapján, pontos időhöz próbálták kötni, amelyek a lélektan segedelmével kísérelték meg keletkezését megmagyarázni, illetve amelyek pedagógiai hatását értelmezték. A másik előadás Egykori és mai boszorkányokról szól. Mivel a statisztikákból tudható, hogy a Német Szövetségi Köztársaság bíróságain ma is évente átlag közel száz boszorkány162
