Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
per zajlik (!), s bár ezek általában rágalmazási perek, tehát a boszorkánysággal megrágalmazott a felperes, a probléma mégis élőnek látszik. A szerző előadásában e ma is időszerű jelenségkomplexum történeti gyökereit veszi számba. Hessische Blätter für Volks- und Kulturforschung 37/38 Az Andreas C. Bimmer és Siegfried Becker által szerkesztett, 2002-ben Marburgban megjelent tematikus kötet egész anyaga az európai néprajz szakfolyóiratai köré rendeződik. Siegfried Becker a hesseni honismereti és néprajzi irodalmat tekinti át a kezdetektől napjainkig. Ezt követően Richard Jerábek - a kapcsolódó bibliográfiák bemutatásával - a cseh- és morvaországi, szlovákiai, valamint oroszországi néprajzi folyóiratok szemléjét adja. Tájékoztatójának címe kissé félrevezető, ugyanis nem a csehországi, szlovákiai és oroszországi néprajzi életről ír, hanem „mindössze“ a cseh, szlovák és orosz néprajzi produkcióról beszél. Nem szól tehát a Csehországban oly jelentős német, vagy a Szlovákiában azért nem annyira jelentéktelen magyar néprajzi kutatások eredményeiről sem. Reimund Kvideland a skandináv országok néprajzi folyóiratait és egyéb periodikáit mutatja be. A rövidebb hírek sorában olvasható többek Liszka József beszámolója a Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja tevékenységéről. A lefordíthatatlan című kötetet (Lesen und Gelesenwerden = Olvasni és olvasva lenni) stílszerűen egy rendkívül gazdag recenziócsokor zárja. A másfélszázat (!) meghaladó oldalon több mint hatvan önálló kötetet, periodikát mutat be egy népes szerzőgárda. Hoppál Mihály (szerk.): Elbeszélés és emlékezet. Tanulmányok Istvánovits Márton emlékezetére. Budapest: Európai Folklór Intézet - Osiris 2001, 220 p. /Örökség 4./ Az összeállításban egykori barátok, kollégák tisztelegnek a tíz esztendeje halott Istvánovits Márton (1930-1991) emléke előtt. A neves folklorista, Kaukázus-kutató, „a kultúra bonyolult kérdéseinek vizsgálója“ életútját Hoppál Mihály és Kriza Ildikó tekinti át. Előbbi inkább érzelmileg, utóbbi a tényekre támaszkodva, az életút egyes állomásaira, az érdeklődési kör gócpontjaira összpontosítva oldja meg feladatát. Az ezt követő tanulmányok a magyar almaszimbolikával (Dankó Imre), illetve az archaikus népi imádságokkal (Erdélyi Zsuzsanna) kezdve, a magyar-grúz kulturális kapcsolatok (Erdélyi istván, Falvay Károly, Ujváry Zoltán) különféle kérdésein át a folklór stilisztikája és poétikája (Voigt Vilmos), valamint a humor szemantikája és struktúrája (Kánaán Erzsébet) problémakörével bezárólag a magyar és összehasonlító folkloriszta számos kérdését körbejárják. A kötetet Istvánovits Márton műveinek - Angyal Katalin által összeállított - válogatott bibliográfiája zárja. L. Jahn, Wolfgang - Lankes, Christian - Petz, Wolfgang - Brockhoff, Evamaria (Hg.): Bayern-Ungarn Tausend Jahre. Bajorország és Magyarország 1000 éve. Katalog zur Bayerischen Landesausstellung 2001. Oberhausmuseum, Passau 8. Mai bis 28. Oktober 2001. Passau: Haus der Bayerischen Geschichte 2001, 407 p., ill. /Veröffentlichungen zur Bayerischen Geschichte und Kultur 43./ A passaui Oberhaus Múzeumban 2001 májusában nyitották meg a Bajorország és Magyarország 1000 éve c. nagyszabású kiállítást, amelyet ugyanazon év október 28-ig tekinthettek meg az érdeklődők. A kiállításhoz egy vaskos, tartalmi és esztétikai szempontból is színvonalas, kétnyelvű (német-magyar) katalógust is kiadtak. 163
