Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
osztrák néprajz kapcsolódási pontjait, másrészt a kis nemzeti néprajztudományok kitörési lehetőségeit, az európai etnológia délkelet-európai perspektíváit vázolja. A gyűjteménybe sorolt írások öt egységben kaptak helyet, amelyek közül az első négy egy-egy tematikus blokkot, míg az ötödik lazább halmazt, az esettanulmányok halmazát alkotja. Először (Történet és elmélet) a horvát néprajz kutatástörténeti vázlatát, perspektíváit, az elméleti kiindulópontok és irányok szemléjét, a néprajz politikumának kérdéseit, terminológiai problémák felsorakoztatását, majd a rendszerváltás utáni mindennapok néhány (főleg politikai) aspektusának elemző bemutatását kapjuk (Átváltozások és politikai szimbolika). A következő tanulmánycsokor (Etnicitások -pluralitások - identitások) többek között a horvát identitás(ok) kérdéseit vizsgálja különféle körülmények között: pl. horvátnak lenni Magyarországon, a Bácskában, Bosznia-Hercegonában stb. A negyedik blokk a „háború etnográfiájával“ foglalkozik. Azokkal a kérdésekkel, amelyek a balkáni háborúk során megváltozott mindennapok vetettek fel a néprajztudomány számára s (kultúra és félelem, gyászrítusok, háború és identitás stb.). Az esettanulmányok sorában pedig olyan dolgozatokat találunk, mint a rokka nélküli fonás a horvátoknál és a jelenség délkelet-európai összefüggései, a szakrális kisépítmények kérdése Szlavóniában, út menti haláljelek stb. A kötetet egy összesített bibliográfia, valamint a csaknem két tucatnyi, nagyobbrészt a középgenerációhoz tartozó szerző életrajzi adatait tartalmazó kislexikon zárja. A kötet (bár rengeteg adatot, ismeretet közöl) nem a kilencvenes évek horvát népi/populáris kultúrájának szisztematikus bemutatása kíván lenni, hanem a korszak horvát néprajztudománya irányzatainak, eredményeinek, útkereséseinek a szemléje. Az egyes tanulmányokra jellemző egyrészt a vissza- és az előretekintés, másrészt a saját nép népi kultúrája egyes jelenségeinek a széleskörű nemzetközi kutatási tapasztalatokon nyugvó vizsgálata. Éppen ezért is tanulságos olvasmány! L. Csonka-Takács Eszter - Czövek Judit - Takács András (szerk.): Mir - susnç - hum. Tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére. Budapest: Akadémiai Kiadó 2002, 979 p. A vogul mitológia panteonjának egyik legjelentősebb istenségének, a Világügyelő Férfinak (akinek az egyik feladata a mitológiában meglátni és elrendezni a dolgokat) nevét viseli magán az a kötet, amelyben a hatvan (!) esztendős Hoppál Mihályt köszöntik tanulmányaikkal a barátok, pályatársak, tisztelők. A két vaskos kötetbe rendezett anyag hatvankilenc szerző munkája és hat nagyobb egységbe van rendezve. Először a néphithez, népi gyógyászathoz és vallásossághoz, majd a mítoszhoz, irodalomhoz és szöveges folklórhoz, a népművészethez és szimbólumkutatáshoz, a művelődéstörténethez, mentalitásvizsgálatokhoz és folklorizmushoz, a nyelvhez, szemiotikához és filmhez, s végezetül a sámánizmushoz kapcsolódó dolgozatok kaptak helyet. Mindezt Voigt Vilmos köszöntője és a kötet szerkesztőinek az ünnepelttel készített interjúja nyitja, illetve Hoppál Mihály lenyűgöző bibliográfiája zárja. L. Demény István Pál - Gazda Klára - Keszeg Vilmos - Pozsony Ferenc - Tánczos Vilmos: Magyar népi kultúra. Alapfogalmak. Folklór. Anyagi kultúra. Kolozsvár: Erdélyi Tankönyvtanács - Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2000, 255 p. A kötet, amely elsősorban - a szerzők szándéka szerint - középiskolásokhoz, tanítóképzős főiskolai hallgatókhoz, első éves néprajz szakos egyetemistákhoz szól, az átfogó címnek némileg ellentmondva a népi kultúra általános alapfogalmainak (kultúra, nép, népi kultúra, a nép154
