Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
gáról az ünnepről, a farsang-karnevál kettősségéről mondja el azt, amit a szakkutatás jelenlegi állása alapján elmondható. Elsősorban Hans Dürst, Alfred Berchtold, Eugene Meier, Theo Ganther és Peter Weidkuhn eredményeire támaszkodva ismerteti a bázeli farsang kialakulásának és fejlődésének a történetét, valamint a különböző farsangi társaságok (klikkek), továbbá a Farsangi Bizottság szerepét az események lefolyásában. Külön fejezetet szentel a maszkok és jelmezek történeti kialakulása és készítési módja bemutatásának is. A bázeli farsang két fontos összetevője a zene (dobosok és pikolósok) és a lampionok. Ezeket is részletesen taglalja. A kötetet rendkívül informatív képanyag, valamint angol nyelvű összefoglalás egészíti ki és angol, román, magyar tartalomjegyzék zárja. L. Botíková, Marta (ed.): Etnické kategórie ,,my“ a ,,oni“ v študentskej perspektíve. Zborník prác študentov etnológie FiF Uk Bratislava. Bratislava: Prebudená pieseň 2001, 139 p. A pozsonyi Comenius Egyetem negyedéves etnológia szakos diákjainak (szemináriumi!) dolgozatait tartalmazza a kötet, a témavezető tanár, Marta Botíková összeállításában és előszavával. Az utóbbiból többek között megtudhatjuk, hogy az etnikummal kapcsolatos teóriákra alapozott két szemeszteres kurzus és együttgondolkodás eredményeként születtek ezek a dolgozatok. Mivel a hallgatók zömének második szakja vagy történelem, vagy színháztudomány (és legtöbbjük nem is néprajzból készül szakdolgozatot írni), ez a tény a kötetbe gyűjtött írásoknak üde interdiszciplinaritást kölcsönöz. Néhány írás történeti perspektívából, a két világháború közötti Csehszlovák Köztársaság, illetve a második világháború alatti Szlovák Állam egy-egy ifjúsági folyóiratát elemzi egyrészt a hazafiságra nevelés, másrészt a különféle etnikumok sztereotip megítélései szempontjából, valamint a kassai romák sprotklubját, továbbá a színház mint a politikai hatalom eszköze problematikát vizsgálja (Zuzana Galiová, Michal Bada, Rastislav Fiľo, Peter Čahoj). További dolgozatok egy-egy irodalmi alkotás, szerzői életmű üzenetét elemzik a nemzeti karakter, az etnikai „mi“ és „ők“ aspektusából (Martin Holič, Frederika Čujová, Aneta Cintulová, Martina Lovíšková), valamint egy-egy filmművészeti alkotás (Posta délen, Segéd), színházi darab etnológiai üzeneteit tárják fel (Romana Maliti, Nina Paulínyová). A mai szlovákiai valóságból, mélyfúrás-szerű kutatások, a jobb együttélést megcélzó projektumok eredményei nyomán egy-egy dolgozat a roma gyerekek, diákok élet- és jövőképéről, önazonosságtudatáról, illetve a Szlovákiában tanuló külföldi egyetemisták etnikai identitásáról számol be (Iveta Súkeníková, Katarína Beňušková, Zuzana Veselská). Az egyes írásokat (kivétel nélkül!) magasfokú objektivitás és nyitottság jellemzi, ami - úgy tűnik - egyre inkább a modern szlovák néprajzot, etnológiát is meghatározza. Marta Botíková bevezető sorai teljes terjedelmében, továbbá az egyes dolgozatok összefoglalásai angol fordításban is olvashatóak. L. Bringéus, Nils-Arvid: Volksfrömmigkeit. Schwedische Religionsethnologische Studien. Münster - New York - München - Berlin 2000, 202 p., ill. /Münsterer Schriften zur Volkskunde/Europäische Ethnologie. Band 4./ A svéd népi vallásosság kutatási módszereibe, eredményeibe nyújt bepillantást Nils-Arvid Bringéus, a svéd etnológia élő klasszikusának számító alakja legújabb, német nyelven megjelent kötete. A néprajztudományban egyre fontosabb szerepet kapó képek vizsgálati lehetőségeit összegző munkája ( Volkstümliche Bilderkunde. München 1982), majd az európai etnológia módszereit bemutató kötete (Der Mensch als Kulturwesen. Eine Einführung in die 151
