Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
Beitl, Klaus — Johler, Reinhard (Hg.): Bulgarisch-österreichisches Kolloquium. Europäische Ethnologie an der Wende: Perspektiven - Aufgaben - Kooperationen. Kittsee: Ethnographisches Museum 2000, 136 p. /Kittseer Schriften zur Volkskunde 12./ A köpcsényi Néprajzi Muzeum az osztrák muzeológián belül, gyakorlatilag három évtizede felvállaltan amolyan ablak kíván lenni Kelet- és Dél-Európára. Bizonyítják ezt a rendszeresen megvalósított kiállításai, tudományos tanácskozásai (sok már mellett hadd említsem itt meg - mint hazai vonatkozást - a Dél-szlovákiai tájak fafaragó-művészete címen 1995 őszén, a komáromi Duna Menti Múzeum Magyar Nemzetiségi Osztályával közösen rendezett kiállítást). A köpcsényi múzeum égisze alatt létrejött tudományos tanácskozások témáit részben visszatükrözik kiadványsorozatának egyes füzetei is. A legutóbbi szám a Látható és láthatatlan között - Történeti kalendáris szokások Bulgáriában címen, az 1999 nyarán-őszén megrendezett kiállításhoz kapcsolódó tanácskozás referátumait adja közre. A kollokviumot a múzeum ügyvezető igazgatója Klaus Beitl nyitotta meg a Néprajz határok nélkül elnevezésű tudományos és muzeológiai projektum föl vázolásával. A tanácskozás előadói (bulgár és osztrák vezető szakemberek) egyrészt a bulgár néprajz/etnológia eredményeiről, elszalasztott lehetőségeiről, perspektíváiról a 21. században, másrészt az európai etnológia feladatairól, közös kutatási projektumok lehetőségeiről, valamint a közösen megfogalmazott kérdésfölvetések szükségességéről, harmadrészt a bulgár történettudomány rendszerváltás utáni irányváltásáról beszéltek. L. Belting, Hans: Kép és kultusz. Budapest: Balassi Kiadó 2000, 684 p., ill. A szerző a kép, mint képmás (imago) történetét tekinti át több mint egy évezredes időtávban. Elsősorban nem esztétikai, művészettörténeti elemzését adja tárgyának, hanem a képet mint kultusztárgyat vizsgálja. A (kultusz)képnek a nyugati és keleti keresztény társadalmakban betöltött, korszakonként és térségenként változó szerepét mutatja be. Ez természetesen nagyfokú interdiszciplinaritást igényel, hiszen egy sor diszciplina érzi, érezheti magát kompetensnek a kérdésben, miközben megközelítési módszereik, önmagukban, külön-külön sorra kevésnek is bizonyulnak. Belting az ókortól nagyjából a reformáció-ellenreformáció koráig ad egy képtörténetet. Noha a képnek a népi vallásosságban betöltött szerepével közvetlenül nem foglalkozik, nem is annyira áttételesen könyve mégis rengeteg tanulsággal szolgál a vallási etnológia számára is. Stílszerűen rengeteg (csaknem háromszáz fekete-fehér, s mintegy tucat színes kép) teszi érthetőbbé mondandóját. A Függelékben, a képekről vallott különféle vélekedéseknek mintegy szöveggyűjteményét adja a 6. századtól a 16. századig. A könyv használhatóságát nagyban segítik a mutatók. A gazdag irodalomjegyzék pedig a továbbgondolkodók, -kutatók dolgát könnyíti meg. L. Bernard, Jeff-Withalm, Gloria (Hg.): Mythen, Riten, Simulakra. Semiotische Perspektiven. Wien: Österreichische Gesellschaft für Semiotik 2001, 1268 p. /Angewandte Semiotik 18-19./ A két vaskos kötetet kitevő, nagyobbrészt német, kisebbrészt angol nyelvű tanulmánygyűjtemény az Osztrák Szemiotikái Társaság 2000-ben Bécsben megrendezett 10. Nemzetközi Tanácskozása, illetve az ezzel egy időben, ugyanott megvalósult 7. Osztrák-Magyar Szemio-149
