Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)
Szemle
egyes részterületek szakembereivel és kisebb-nagyobb döccenők után részben meg is indultak az előkészítő munkálatok. A nagyobb (az eredeti, elképzelt vágányról történő kisiklást eredményező) döccenést az anyagiak előteremtésének a problémája jelentette. Ami - kevés - anyagi támogatást a tervezett sorozathoz sikerült megszerezni, az csak szlovák nyelvű publikációk kiadását tette lehetővé. Mivel az egyes összefoglalások szlovák (vagy egyéb más) nyelveken történő megjelentetésétől korábban sem zárkóztunk el (legfeljebb elsősorban nem ez volt a célunk), így történt meg, hogy Ján Botík könyvének szlovák verziójához (amelyet a szerző eredetileg a magyar kiadástól függetlenül is meg szándékozott jelentetni), a Fórum Társadalomtudományi Intézet az e célra megszerzett összeggel, „mindössze“ anyagilag járult hozzá. Mindezt azért mondom, mivel azóta, ugyanebből az ideából kiindulva, megjelent gondozásunkban Miroslav Sopoliga összegzése a szlovákiai ukránok népi kultúrájáról (Ukrajinci na Slovensku. Etnokultúrne tradície z aspektu osídlenia, ľudovej kultúry a bývania. Komárno - Dunajská Streda 2002), illetve Margaréta Horváthováé a szlovákiai németekről (Nemci na Slovensku. Etnokultúrne tradície z aspektu osídlenia, remesiel a odievania. Komárno - Dunajská Streda 2002). Ezek az Etnológiai Központ Interethnica című sorozatának egyes darabjaiként láttak napvilágot, s mint sorozatszerkesztő nyilván nem illendő, hogy írjak róluk. Botík könyvét viszont (bár rejtetten ugyan az említett sorozatnak is mintegy része) csak a megjelenés után kaptam kézhez, tehát kívülállóként is írhatok róla. Miközben azért, lélekben, a magunkénak is érezzük. A hosszadalmas és körülményes (de azért reményeim szerint nem felesleges és többé-kevésbé megérthető) bevezetés után lássuk magát a könyvet. Aki legalább nagy vonalakban ismeri Ján Botík eddigi munkásságát, annak számára nem meglepő a szlovákiai horvátok népi kultúrája felé való fordulása. Szerzőnket (származásától nyilván nem függetlenül - a bulgáriai szlovák diaszpóraként tagjaként 1938-ban Górna Mitropoljan született) a népi kultúra etnikus meghatározottságainak kérdései mindig is érdekelték. Ezekkel kapcsolatban számtalan elméleti és programcikket, tanulmányt tett közzé. Szlovákia más, tehát nem-szlovák etnikumaival is foglalkozott (lásd tanulmányát a szlovákiai németet népi építészeti sajátosságairól, a szlovák-magyar etnokulturális kapcsolatokról), a kérdésekről tudományos tanácskozásokat szervezett, köteteket szerkesztett. Amikor a Szlovák Nemzeti Múzeum keretei között az 1990-es évek közepén fokozatosan kezdték kiépíteni az egyes nemzetiségek „dokumentációs központjait“ (amelyek legtöbbje mára már múzeummá „nőtte ki magát“), akkor Ján Botík a horvát kultúra múzeumának a kiépítésére vállalkozott. Nos, többek között e munkakörön belül (gyűjteményalapítás és -gyarapitás, kiállításszervezés, egy állandó kiállítás előkészítő munkálatai) gyűlt össze számára olyan mennyiségű adat, amely mennyiség már lehetővé tette (néhány előtanulmány - többek között éppen évkönyvünk első kötetében, magyarul történő - publikálása után) a szlovákiai horvátok (népi) kultúrájáról rendelkezésünkre álló ismeretek összegzését. A kötetet szlovák, horvát és angol nyelvű bevezetés nyitja, amelyben a szerző röviden vázolja az előzményeket és munkájának is mintegy summáját adja. Ezután a szlovákiai horvátok településtörténetét tekinti át. A lényegében a mohácsi csata utáni időszakban a török elől menekülve letelepülő horvátok a mai Szlovákia területén, Pozsony tágabb térségében eresztettek gyökeret. A több mint két tucatnyi faluban megtelepült horvátok etnokulturális fejlődését Botík lényegében napjainkig nyomon követi. Településekre lebontva, az alábbi egységes szempontok szerinti jellemzést ad: az adott helyiség megnevezésének első írásos formái; a település magyar, német és horvát megnevezése; az adófizető háztartások száma a 16-19. században; a lakosság főbb megélhetési forrásai; a horvát kolonisták letelepedésének körülményei és etnikai fejlődésük (az adott településre történő érkezés, megtelepedés, a falu etnikai szerkezete, horvát anyanyelvű papok, falubírák szerepe, az asszimiláció foka, mai helyzet); a 135
