Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2002 - Acta Ethnologica Danubiana 4. (Dunaszerdahely-Komárno, 2002)

Szemle

Acta Ethnologica Danubiana 4 (2002), Komárom-Dunaszerdahely

Hoffmann Tamás: Európai parasztok. Életmódjuk története I. A munka. Budapest: Osiris Kiadó 1998, 472 p.; Uő.: Európai parasztok. Életmódjuk története II. Az étel és az ital. Budapest: Osiris Kiadó 2001, 494 p.

Hoffmann Tamás mostani, részben megjelent, részben megjelenés előtt álló hatalmas, európai (s nem kis mértékben világméretű!) távlatokat egybemarkoló áttekintését évtizedek óta írja. írja-vagy inkább: mondja, hiszen, amikor az 1970-es évek második felében a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén - most néztem utána egykori leckekönyvemben - a magyar nép (!) anyagi műveltsége címén az egyes jelenségeket (gazdálkodást, táplálkozást, építészetet, viseletét) európai összefüggésekbe helyezve kísérelte meg nekünk érthetőbbé tenni, akkor már, ezekben az előadásaiban a most szóban forgó könyveinek a körvonalai is kirajzolódtak. Mindez persze csak így visszatekintve (és kívülről szemlélve) látszik ilyen egyszerűen egyenesvonalú és töretlen fejlődésnek. S hogy - tegyem hozzá kissé (ön)ironikusan - ezeknek az európai távlatoknak a felvillantásával annak idején inkább megnehezítette, semmint megkönnyítette a legtöbbünk számára a lényeg megértését, az már végképp nem az ő hibája volt... „Aktív“ életszakaszában, a budapesti Néprajzi Múzeum igazgatójaként (1969-1992 között) viszonylag keveset publikált (viszont a jórészt korábban készült dolgozatainak egy része a Néprajz és feudalizmus című tanulmánykötetében még ekkor napvilágot látott. Budapest: Gondolat 1975), ám miután „nyugdíjba“ vonult, különféle évkönyvekben, szakfolyóiratokban egy csomó, e mostani szintézishez is alapozást nyújtó tanulmányt tett közzé. Nézzük azonban magát a két testes kötetet!

Mindenekelőtt egy tenninológiai kérdést kell tisztázni: mi a paraszt? Hogy mi különbözteti meg a parasztot az iparos rétegtől vagy a városi polgárságtól, arra viszonylag könnyű felelni. A szakírók általában ezekre a különbségtevésekre szorítkoznak, illetve ezeket hangsúlyozzák (lásd legutóbb Werner Rösener könyvét: Die Bauern in der Europäischen Geschichte. München 1993, 9-43. p., valamint Josef és Lydia Petráň: Rolnik v evropské tradiční kultuŕe című munkáját. Praha 2000).

De van-e különbség a paraszt és a földműves között?

„A mindennapi szóhasználatban nem szoktunk köztük különbséget tenni. Végeredményben mindketten a földből élnek: haszonnövényeket termesztenek és -állatokat tenyésztenek. Ugyanazt csinálják. Családi gazdaságokban dolgoznak, s amit előállítanak - kevés kivétellel - ugyanott (háztartásukban) el is fogyasztják. Életvitelük tehát csaknem minden részletében hasonlít egymáshoz. Úgyszólván szőrszálhasogatásnak tűnhet, ha tiltakozunk akkor, ha valaki összekeveri a földműves, illetve a paraszt fogalmát egymással. Holott szükség van a különbségtételre!“ - hangsúlyozza Hoffmann, majd el is magyarázza, hogy miben rejlik ez a különbség. Alapvetően a társadalmi helyzet és a birtokviszonyok különböztetik meg a földművest a paraszttól. A földműves (aki lehet „primitív“ földműves vagy amerikai típusú vállalkozó földműves, fanner) szabadon veszi birtokba és használja, családjával együtt műveli földjét, miközben a földműves családok egymást is segítik mind a termelésben, mind az elosztásban. A paraszt ezzel szemben mindig függő viszonyban van, egy társadalmi lánc legutolsó láncszemeként a földhöz van kötve, s úgy műveli azt. Terméktöbblete (általában adó formájában) egy bizonyos uralkodó osztály, réteg, csoport birtokába kerül, s annak életszínvonalát emeli.

131