Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Borsos Balázs: A magyar nyelvterület számítógép segítségével meghatározott kulturális régiói
Az így meghatározott négy fő régió (Nyugat-Magyarország, Alföld, Felföld és átmeneti régió, valamint Erdély) nagyjából megfelel a korábbi nyelvészeti, történelmi, néprajzi és földrajzi módszerekkel meghatározott régióknak, néhány kisebb eltéréssel. Ez egyrészt rávilágít mind a korábbi, mind a számítógépes módszer használhatóságára, másrészt a különbségek megmagyarázására további vizsgálatokat inspirálhat. A közepes és kisebb régiók (a legjellemezőbb 6, 9, 10, 12, 20, 27, 40 illetve 68 régió) meghatározása során hasonló eredmény született. Az előadásban a szerző ismerteti e kisebb régiók lehatárolását, néhol megemlíti a korábbi vizsgálatoktól való eltérést is, e rövid beszámolóban mindazonáltal csak jelzi e különbségek lehetséges okait. Mindennek során kiemeli, hogy maga a számítógép oldja meg az analízis egyik legnagyobb problémáját, a hiányzó adatok kérdését, mert a sok hiányzó adattal jellemzett helységeket egy csoportba sorolja. A módszer használhatóságát bizonyítja az is, hogy a számítógép egyetlen egy területileg össze nem függő (azaz diszperz eloszlású) településcsoportot sem határozott meg. A csoportok közötti határvonalak sem rajzoltak egyenetlen, következetlen, vagy földrajzi, történeti határokkal illetve hatásokkal meg nem magyarázható görbéket. A szerző a magyar népi kultúra táji megoszlása vizsgálatához felvetett új szempontok közül is megemlít néhányat. A korábbi kutatás történeti és földrajzi okok miatt az Alföldet és a Nyugati régiót általában nagyobb egységekben, míg az erdélyi területet kisebbekben vizsgálta. A számítógép ezzel szemben az előzőeket kulturális értelemben jóval szabdaltabbnak, míg az Erdélyi régiót sokkal homogénebbnek találta. A nyugati régióban olyan kistérséget is meghatározott, amelyet az eddigi néprajzkutatás nem tartott külön egységnek (Ipoly mente) míg a Székelyföldön határozottan külön néprajzi egységeknek tartott tájakat (Gyimes, Csík, Gyergyó, vagy Kászon, Háromszék, Hétfalu) együtt tartott. A szerző kiemeli, hogy a Kárpát-medence két nagy folyója közül 68 kisrégió meghatározása során a Duna szinte mindenütt elválasztó szerepet játszik, míg a Tisza sehol. Az előadás végén a szerző hangsúlyozza, hogy az első eredmények ismeretében ez a fajta elemzés valószínűleg pontosabb eredményeket ad, és a magyar népi kultúra területi eloszlásának vizsgálata során hasznosabbnak is bizonyulhat, mint azt a két évvel ezelőtti elméleti alapvetés során gondolta volna. Určovanie kultúrnych regiónov na maďarskom jazykovom území pomocou počítačovej techniky Résumé Prednáška je pokračovaním príspevku, ktorý odznel pred dvoma rokmi na XI. Medzinárodnej etnokartografickej konferencii v Cieszyne (Poľsko). Vtedy sa autor zaoberal teoretickými a metodologickými problémami určenia kultúrnych regiónov maďarského jazykového územia na základe materiálu Maďarského národopisného atlasu pomocou počítačového spracovania. Teoretickou zásadou práce bolo, že rozmiestnenie početných kultúrnych javov sa skúmalo v jednom časovom úseku. Realizáciu tohto výskumu umožnila na jednej strane skutočnosť, že sa v rokoch 1987-1992 uverejnilo 634 máp Maďarského národopisného atlasu, ktoré obsahujú taký istý počet kultúrnych javov a ich regionálnych zmien vo 417 skúmaných lokalitách okolo roku 1900, a na druhej strane vývoj informatiky vytvoril podmienky na to, že digitalizovaním veľkého počtu údajov možno previesť skupinovú analýzu (klasterovú analýzu) údajov atlasu. Keďže doteraz nebola ešte ani prvá časť prednášky publikovaná, autor tu v krátkosti zhrnul problémy, vyplývajúce z využívania kartografickej metódy, z nedôslednosti v zostavovaní, sústreďovaní a spracovaní údajov atlasu, a problémy, ktoré sa vynorili počas ich digitalizácie a spracovania, ktoré sú zväčša vyriešené. Potom nás oboznámil s princípmi aplikovanej klasterovej analýzy, a demonštroval výsledky prvej ukončenej analýzy, v rámci ktorej bral do úvahy všetky hárky a údaje všetkých skúmaných lokalít. Takýmto spôsobom určené štyri hlavné regióny (Západné Maďarsko, Dolná zem, Horná zem a prechodný región, resp. Sedmohradsko) sa v podstate zhodujú okrem niekoľkých menších nezhôd, s regiónmi, určenými v skoršom období pomocou jazykovedných, historických, etnografických 63
