Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Borsos Balázs: A magyar nyelvterület számítógép segítségével meghatározott kulturális régiói
Kosa László 1975 Néprajzi csoportok és tájak a magyar népismeretben. In: Kosa László - Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. (Etnographical Groups and Regions in Hungarian Ethnography. In: Kosa László - Filep Antal: The Regional-Historical Distribution of the Hungarian People). Budapest: Akadémiai. 7-51. 1998 Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). (The Development of Peasantry into the Bourgeoisie and the Regional Distribution of Folk Culture in Hungary/1880-1920/) Budapest: Planétás, (first publised: Debrecen, KLTE, 1990) Lausberg, Helmut - Möller, Robert 1996-97 Rheinische Wortgeographie: Karten des Rheinischen Wörterbuchs und ihre computative Auswertung. Teil I-II. (Wordgeography of Rheinland. The Maps of the Dictionary of Rheinland and their Computerized Elaboration, Part 1-2.) Rheinische Vierteljahrsblätter 60. 263-293., and 61.271-286. Paládi-Kovács Attila 1994 A Felföld mint kulturális régió. (The Highlands as a Cultural Region) Ethnographia 105(1) 1-35. Talve, llmar 1973-74 Kulturgrenze und Kulturgebiete Finnlands. (Cultural Borders and Cultural Regions of Finland.) Ethnologia Europaea 7. 55-103. Viski Károly 1939 A magyar jelleg a néprajz tükrében. In: Mi a magyar? (Hungarian Characteristics in the Mirror of Ethnography. In: What is ‘Hungarian1 like? /ed. Szekfü Gyula/) Budapest. 341-378. Weiss, Richard 1952 Kulturgrenzen und ihre Bestimmung durch volkskundliche Karten. (Cultural Borders and their Definitions by Ethnographic Maps.) Studium Generale 5(6):363-373. A magyar nyelvterület számítógép segítségével meghatározott kulturális régiói Összefoglalás Az előadás a két évvel ezelőtti, all. Nemzetközi Etnokartográfiai Konferencián, a lengyelországi Cieszynben tartott előadás folytatása. Akkor a szerző azzal foglalkozott, milyen elméleti és módszertani problémákkal kell megküzdeni, ha a Magyar Néprajzi Atlasz térképanyagának számítógépes feldolgozása segítségével meg kívánja határozni a magyar nyelvterület kulturális régióit. A munka elméleti alapelve az volt, hogy számos kulturális jelenség területi eloszlását vizsgálja egy meghatározott időmetszetben. Ezt a kutatást egyrészt az tette lehetővé, hogy 1987 és 1992 között megjelent a Magyar Néprajzi Atlasz 634 térképe, amely elméletileg ugyanennyi kulturális jelenség egyes területi változatait tartalmazta 1900 körül 417 kutatóponton, másrészt az informatika fejlődése, mert így e nagyszámú adatot digitalizálva számítógépes csoportelemzést, klaszteranalízist lehet végrehajtani az atlasz alkotta adatbázison. Mivel a korábbi előadás szövege egyelőre még nem jelent meg nyomtatásban, itt a szerző röviden újra összefoglalja a kartográfiai módszer használatából és az atlasz szerkesztési, adatgyűjtési és feldolgozási következetlenségeiből eredő, a digitalizálás és a feldolgozás során jelentkező és nagyobbrészt megoldott problémákat. Ezután ismerteti az alkalmazott klaszteranalízis alapelvét, majd bemutatja az első lefuttatott analízis eredményét, amelynek során valamennyi térképlapot és valamennyi kutatópont adatait figyelembe vette. 62
