Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - B. Kovács István: Gömör-Kishont etnokulturális tagolódása
Gömör-Kishont etnokulturális tagolódása Összefoglalás A szerző mondandóját több fejezetbe rendezi. Ezek a következők: 1. Gömör-Kishont megyéről röviden A történeti Gömör-Kishont vármegye etnokulturális képének rövid, összegző áttekintése az 1913. évi állapotok alapján. 2. Külső- és belső igazgatási (adminisztratív) határok Gömör vármegye kialakulását a 12. század elejére, későbbi határainak megszilárdulását a 13-14. század fordulójára teszi a szerző. Határai később többször módosultak (legfontosabb a Kishonti kerülettel való egyesítése 1803-ban, egyes tornai részek Gömör-Kishonthoz való csatolása 1873-ban). Feltűnő a belső igazgatási egységeknek - alapvetően gazdaságföldrajzi okokra visszavezethető - viszonylagos etnikai homogenitása. “Hangsúlyozni kell azt is, hogy a sok évszázados múltú vármegyének köszönhetően a gömörieknek rendkívül erős a regionális identitása. Ez egyaránt érvényes a magyarokra és a szlovákokra is. Általában gömörinek tartják magukat az egykori kishontiak is.” 3. Földrajzi határok A megye limes-fekvése (kelet-nyugati irányban a Dunatáj és a Tiszavidék, észak-déli irányban a hegyvidék és az Alföld kontaktzónájában). Itt is rámutat arra, hogy mennyire egybeesnek a földrajzi határok a népélet jellemző vonásaival. 4. Nyelvi és etnikai határ/ok/ A régióra az évszázadok óta fennálló multietnicitás a jellemző (magyarok, szlovákok, németek, ruszinok, cigányok, zsidók). “A cigányság példáján illusztrálható a legjobban, hogyan változnak meg a különböző közösségeket elválasztó határok. A korábbi határok közül elsőként megszűnt a felekezeti(mindannyian római katolikusok lettek), később a nyelvi- (magyar nyelvűek), majd a térbeli határ (a faluszéli ún. cigánysor spontán megszűnése, beköltözésük a faluba), oldódóban van a szociokulturális határ is, a választott rokonság (komaság) mellett egyre gyakoribb a vérségi rokonság, az összeházasodás. Ez a folyamat nyilvánvalóan gyorsul és elmélyül.” 5. Felekezeti határok A felekezeti hovatartozás összefügg az etnicitással. A népesség zöme római katolikus (= magyarok, szlovákok, cigányok), kisebb hányada eredetileg ortodox, majd görög katolikus (ruszinok), a protestánsok nagyobb része evangélikus (németek, szlovákok, részben magyarok), kisebbik része református (magyarok). Mintegy évszázadon át jelentős a zsidó felekezet is (utóbb nyelvileg magyarok és szlovákok). 6. Közjogi határok Feltűnő az 1848-ig kiváltságos jogállású, ún. parasztnemesek jelentékeny aránya, területi koncentráltsága (a v. putnok-sajógömöri járás) és etnikai kapcsolódása (zömükben magyarok). A szerző kiemeli, hogy “az azonos (vagy eltérő) közjogi helyzet, illetve felekezeti hovatartozás esetenként más-más társadalmi réteg irányba egyengette (vagy éppen szűkítette) a társadalmi kapcsolatok lehetőségeit”. 7. Gazdasági zónák - etnikumok Alapvetően három zóna tapintható ki, amelyek etnikailag is értékelhetőek. Ezek: 1/ a tölgyerdő övezet (földművelés - alapvetően magyarok lakják); 2/ a bükkerdő-övezet (bányászat, illetve feldolgozóipar és kézművesség, távolsági kereskedelem - jobbára szlovák és német, részben magyar); 3/ a fenyőerdőövezet (ún. magashegyi pásztorkodás - ruszin, szlovák). 8. Tendenciák és tanulságok helyett “Tapasztalataink azt mutatják, hogy a történeti Gömör esetében - szlovák-magyar viszonylatban - etnikai stabilitásról beszélhetünk évszázadokon át. Ennek okai között nyilvánvalóan a két etnikum lakóterületének egymástól jelentősen eltérő gazdasági feltételei, a közvetlen kontaktzónában, azaz a nyelvhatár mentén a felekezeti másság is ott található. Fontos körülményként értékelendő a kölcsönös egymásrautaltságból adódó egyenrangú partnerkapcsolat igénye és ténye. Ennek a társadalmi kapcsolatban megmutatkozó példaértékű formája a cseregyerek-rendszer. Ez a stabilitás akkor kezd megbomlani, amikor a államhatalom - nemzeti érdekektől vezetve - a másik etnikum meggyengítésére törekszik. En-139
