Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Dröge, Kurt: "Poneránia néprajzi atlasza" és mai jelentősége
Literatur Beitl, Richard 1974 Wörterbuch der deutschen Volkskunde. 3. neubearb. Auflage. Stuttgart. Dröge, Kurt 1997 Die volkskundlichen Feldforschungen des Nationalmuseums Stettin / Muzeum Narodowe w Szczecinie in Mittelpommem 1965 bis 1980. Ein Forschungsbericht zur historischen Sachkultur Pommerns. In: Berichte und Forschungen 5, 1997, 17-46. Gansohr-Meinel, Heidi 1993 „Fragen an das Volk“. Der Atlas der deutschen Volkskunde 1928-1945. Ein Beitrag zur Geschichte einer Institution. Würzburg. Grober-Glück, Gerda 1974 Motive und Motivationen in Redensarten und Meinungen. Text- und Kartenband. Marburg. Henschke, Karl Heinrich 1936 Pommersche Sagengestalten. Nachwort von Karl Kaiser. Greifswald. Horoszko, Stanislaw 1998 Kunst und Kultur. In: Die Oder als Kulturlandschaft. Odra jako krajobraz kulturowy. Szczecin/Potsdam. Peßler, Wilhelm 1906 Das sächsische Bauernhaus in seiner geographischen Verbreitung. Braunschweig. Segschneider, Ernst Helmut 1996 Heißwecken als Fastnachtsgebäcke im Hanseraum. In: Günter Wiegelmann und Ruth-E. Mohrmann (Hg.): Nahrung und Tischkultur im Hanseraum. Münster, 429-462. Wiegelmann, Günter 1965 Probleme einer kulturräumlichen Gliederung im volkskundlichen Bereich. In: Rheinische Vierteljahrsblätter 30, 1969, 95-117. Zender, Matthias 1959 Atlas der deutschen Volkskunde - Neue Folge. Erläuterungen. Marburg. “Pomeránia néprajzi atlasza” és mai jelentősége Összefoglalás A szöveges és térképkötetből álló Pomeránia néprajzi atlaszát (Atlas der Pommerschen Volkskunde) 1936-ban a néprajzi kultúrtér kutatásnak elkötelezett híveként ismert, greifswaldi Karl Kaiser adta ki. Ez a munka a németországi kevés megjelent regionális atlaszok sorába tartozik és erőteljesen kapcsolódott Pomeránia, a valamikori porosz és német birodalmi tartomány szóföldrajzi kutatásainak hagyományaihoz. Ezzel egy időben a nemzeti szocializmus időszakának szellemtudományi befolyása alatt is állt. A német néprajzi atlasz (Atlas der Deutschen Volkskunde) berlini készítői erősen bírálták Pomeránia néprajzi atlaszát, mondván ez utóbbi csupán egy jogtalanul megvalósított, nem autorizált konkurens vállalkozás, amely idő előtt közöl regionális részeredményeket, s ezzel nagy károkat okoz az egész német nyelvterületre kiterjedő vállalkozásnak. A háttérben azonban Pomeránia néprajzi atlasza kiadójának, Kari Kaiser-nek sikertelen próbálkozásai álltak, miszerint 1936/37-ben ő maga szeretett volna A német néprajzi atlasz vezetőjévé válni. Utóbbi koordinátora azonban Kaiser helyett a nemzeti szocialista Heinrich Harmjanz lett. Karl Kaiser, a Német néprajzi atlasz 1930-1936 között végrehajtott öt kérdőíves felmérése, valamint egy kifejezetten pomerániai, hét kérdéscsoportból álló kiegészítő kérdőív alapján néhány (elsősorban a szokások helyi megnevezéseire és formáira vonatkozó) kiválasztott témakört 44 térképlapon adta közre. A kiadvány súlyos módszertani problémája, hogy a vizsgált pomerániai területet határait túl szoro105
