Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2000-2001 - Acta Ethnologica Danubiana 2-3. (Dunaszerdahely-Komárom, 2001)
1. Tanulmányok - Dröge, Kurt: "Poneránia néprajzi atlasza" és mai jelentősége
san, szűkösen határozta meg. Ez a tény megnehezíti egyrészt a szomszédos lengyelországi, illetve a német mecklenburgi és brandenburgi területekkel való összehasonlítást. Kaiser téma- és térképválasztása tartalmilag viszonylag önkényesnek mondható. A térképek, azzal a próbálkozással, hogy a ”közép-pomerániai ék”-et, tehát egy szóföldrajzi interpretációs sémát a néprajz számára is felhasználhatóvá tegyék, egyoldalú célt követtek. Ebben rejlik Pomeránia néprajzi atlasza egyedi, sajnálatos módon mélyreható problémája, amely más okokkal együtt oda vezetett, hogy ez az atlasz-vállalkozás a II. világháború után már alig talált befogadóra. Ez az elutasítás - az etnocentrikus szemléletmód, címke, valamint a német nemzeti szocialisták által végbevitt bekebelezés miatt - a Lengyelország elleni ún. határterület-harcra éppúgy, mint a lengyel néprajz - például a Polski Atlas Etnograficzny - későbbi kultúrtér kutatásaira is érvényes volt. Pomeránia néprajzi atlasza eredeti adatlapjai Greifswald-ban az NDK-időkben sajnálatos módon elvesztek. Ennek ellenére érdemesnek tűnik európai szempontból ismét szemügyre venni az itt összegyűjtött és dokumentált néprajzi anyagot. Főként a valamikori német Alsópomeránia és a mai szomszédos lengyel régió, Nyugat-Pomeránia közelebbi összehasonlító vizsgálata ad új értelmet az anyagnak. Ezzel olyan klisék és sztereotip interpretációs minták dönthetőek meg, amelyek a nem vizsgált, külső kultúrák behatását tükröző határokon alapulnak. Pomeránia néprajzi atlasza még fennmaradt anyaga tehát, ilyen szemszögből, egyáltalán nem értéktelen. Atlas pomoranského národopisu a možnosti jeho vyhodnotenia v súčasnosti Résumé Pomoranský národopisný atlas, ktorý pozostáva zo samostatných zväzkov štúdií a máp (Atlas der Pommerschen Volkskunde, APV) vydal v roku 1936 Karl Kaiser z Greiswaldu. Môžeme ho zaradiť do malej skupiny regionálnych atlasov, ktoré vyšli tlačou v Nemecku. Toto dielo viaže úzka tradícia k verbálno -geografickým výskumom niekdajšej pruskej a nemeckej provincie Pomoranska, a zároveň stálo pod vplyvom humanitných vied v období národného socializmu. Atlas nemeckého národopisu (Atlas der deutschen Volkskunde, ADV) vyslovil na APV v Berlíne ostrú kritiku, podľa ktorej APV je iba nelegitímne konkurenčné podnikanie, ktoré predčasne zverejňuje čiastkové výsledky, a tým zapríčiňuje veľké škody. V pozadí týchto výrokov stáli neúspešné pokusy vydavateľstva APV Karla Kaisera stať sa vedúcim ADV v rokoch 1936/37. Dramatický a tragický životný osud Kaisera, zástancu etnologického výskumu kultúrneho priestoru tvoril dôležitú súčasť vedeckých dejín ADV, ktorého vedúcim sa namiesto Kaisera stal Heinrich Harmjanz. Karl Kaiser publikoval podľa vlastného výberu tematické okruhy týkajúce sa predovšetkým národopisnej terminológie a foriem zvykov na základe piatich dotazníkov ADV (v rokoch 1930-1936) a na základe zvláštneho pomoranského doplnkového dotazníka so siedmymi komplexmi otázok na 44 mapách. Významný metodický problém realizácie APV sa skrýva v prísnom vymedzení hraníc skúmanej oblasti Pomoranska, ktoré sťažuje vplyv na susedné východné regióny Poľska a susedné nemecké oblasti Mecklenburgu a Brandenburgu. Kaiserov výber tém a máp možno z obsahového hľadiska považovať za relatívne svojvoľný. Mapy, s tým zámerom, aby tzv. stredo-pomoranský klin, t.j. výkladový návod verbálnej geografie bol používateľný aj v etnografii, sledovali predovšetkým jednostranný cieľ. V tomto sa skrýva jedinečný, poľutovaniahodné hlboko siahajúci problém, ktorý spolu s inými dôvodmi viedol k tomu, že toto atlasové podnikanie nenašlo po II. svetovej vojne svojich prijímateľov. Toto odmietnutie bolo charakteristické kvôli etnocentrickému heslu a zhabaniu vykonanému nemeckými národnými socialistami aj na tzv. boje o pohraničné oblasti s Poľskom, a taktiež v prípade poľského národopisu - napr. v Poľskom národopisnom atlase (Polski atlas Etnograficzny- PAE) na neskoršie aktivity zameriavajúce sa na kultúrne priestory. 106
