Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Tanulmányok - Udvardi István - Viga Gyula: A táj és az életmód néhány összefüggése a Garam völgyének településein a 18. század utolsó harmadában
Viga, Gyula 1989 Az észak-magyarországi fuvarosok. Egy sajátos „vállalkozói” forma a hagyományos árucserében. (Fuhrleute in Nordungarn. Eine eigenartige „Unternehmungsform” im traditionellen Warentausch) In: HOMÉvk. 27, Miskolc, 383-107. p. 1990 Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. (Warentausch und Migration in Nordungam.) Debrecen-Miskolc. (Übersetzt von: Mária Mercz) A táj és az életmód néhány összefüggése a Garam völgyének településein a 18. század utolsó harmadában (Összefoglalás) A tanulmány szerzői folyamatosan tárják fel a történeti Magyarország felföldi vármegyéinek életmódját a Mária Terézia-féle úrbérrendezést előkészítő paraszti bevallások (investigatio) alapján. Azt vizsgálják, hogy a Garam folyó völgyében, a hegyvidék felől a Duna-völgy felé haladva miként változott, milyen vonásokban tért el egymástól a falvak életmódja, ill. mindennek milyen összetevői ragadhatok meg a történeti-néprajzi források és módszer alkalmazásával. Ebben az összefüggésben rámutatnak az erdő és az erdölés nyomjelző szerepére, a folyóvölgy jellegzetesen eltérő adottságaira, ill. annak a földművelésre gyakorolt hatására a Garam-völgy különböző szakaszain. Felvázolják, hogy a völgy milyen módon befolyásolta az egyes települések gazdasági kapcsolatait, s hogy az egyes mezővárosok, lokális központok milyen módon szervezték maguk köré a szervezett árucsere alkalmait. Rámutatnak arra is, hogy - évszázaddal megelőzve a vízszabályozást - a víz menti falvak népe folyamatos küzdelmet vív a Garammal, apró lépésekben igyekszik befolyásolni annak jellegét, s nem csupán az emberi tevékenység alkalmazkodik a folyóhoz, hanem érvényesül az ember tájalakító szerepe is. Niekoľko súvislostí medzi prírodným prostredím a spôsobom života v pohronských obciach v poslednej tretine 18. storočia (Súhrn) Autori štúdie priebežne skúmajú spôsob života v severných župách Uhorska na základe roľníckych priznaní (investigatio), ktoré slúžili ako podklad pre tereziánsky urbámy systém. Analyzujú, ako sa zmenil a v ktorých črtách sa odlišoval spôsob života v dedinách v údolí rieky Hron, v severo-južnom smere od hornatého kraja k Podunajskej nížine. Uvádzajú, aké údaje možno zisťovať z tohto druhu prameňov pri použití historicko-etnografíckej metódy. V tejto súvislosti poukazujú na význačnú úlohu lesa a jeho pestovania, na špecifické a vzájomne odlišné prírodné danosti riečneho údolia, resp. na vplyv prírodného prostredia na roľnícke hospodárenie v jednotlivých úsekoch údolia Hrona. Načrtávajú, akým spôsobom vplývalo prírodné prostredie na hospodárske vzťahy jednotlivých osád, a ako niektoré poľnohospodárske mestá, lokálne centrá organizovali výmenu tovaru so svojim okolím. Poukázali aj na to, že ľudia z obcí ležiacich pri Hrone viedli neustály boj s riekou, drobnými úpravami pokúsili sa ovplyvniť jej charakter. Nielen ľudská činnosť sa prispôsobovala rieke, ale uplatňovala sa aj schopnosť človeka formovať krajinu. (Preložil: Peter Tóth) 68
