Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 1999 - Acta Ethnologica Danubiana 1. (Dunaszerdahely-Komárom, 2000)
Szemle
alkalommal foglalta össze könyvben is a csodatévő Prágai Kis Jézus legendáját és a vele kapcsolatos csodákat. Könyve 1737-ben németül (Pragerisches Groß und Klein), majd 1740-ben olaszul, illetve csehül is megjelent. Ezt követően főleg a karmelita rendnek köszönhetően a Monarchia összes karmelita kolostortemplomában elhelyezték a prágai szobor mását. Más csatornákon is terjedt a kultusza, így szinte az egész világon megtaláljuk. Eszterházy Imre, esztergomi érsek például „démonok ellen oltalmat nyújtó amulettként a prágai csodatévő kis Jézus kegykép mását hordta a nyakán, s saját bevallása szerint annak köszönhette vágyainak a teljesülését is. Annak a tiszteletére is buzdított így másokat is, s a kegyképnek egy másolatát odaajándékozta a máriavölgyi kegyhelynek, ahol azt a Szent József oltáron helyezték el” (Pásztor Lajos: A máriavölgyi kegyhely a 18. században. Regnum Egyháztörténeti Évkönyv 1942-1943, 35 p.). A kegyszobor monográfúsai már gondosan számba vették a kultusz világméretű elteijedését. Most csak annyit jegyzek meg, hogy nekem Németországban Mühldorfban, Csehországban Teplában és Pfíbramban, Ausztriában Maria Elenden, a mai Szlovákiában Dunaszerdahelyen, Tardoskedden és Kassán, Magyarországon Egerben, Szombathelyen, Székesfehérvárott és Győrött sikerült templomi Prágai Kis Jézus gipszből készült, illetve öltöztetős szobrot találnom. Belga falusi temetőkben sikerült sírokra helyezett Prágai Kis Jézus szoborkópiákat fényképeznem, müncheni régiségkereskedések kirakataiban láthattam házi használatra készült tabemákulumos, öltöztetett szobrokat, búcsújáróhelyek kegyszerárusainál (Alttöting, Príbram-Svatá Hora) szintén megvásárolhattam gipsz-másolatait. Paul Claudel: A prágai gyermek Jézus címmel verset írt hozzá, és ismeretes a Növekszik, mint a Prágai Kisjézus ruhája nem egészen tisztázott jelentésű magyar szóláshasonlat is. Térjünk azonban vissza Nina Gockerell szóban forgó könyvére, annál is inkább, mivel a gyermek Jézus ábrázolásának számtalan formája ismeretes! A Prágai Kisjézus mellett (vagy talán inkább előtt) a leghíresebb itáliai ábrázolása a bepólyált és mégis álló helyzetben látható Aracoeli Kisjézus, amelynek tisztelete középkori gyökerű, s a mai napig oly élénken él, hogy a világ szinte valamennyi tájáról leveleket is kap a kegyszobor. Úgyszintén nevezetes a salzburgi Loretokindl néven ismert, alig arasznyi, mívesen felöltöztetett kis Jézus-figura vagy a müncheni Augustinerkindl. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzem, hogy abban az időben, amikor a Bajor Nemzeti Múzeumban a most szóban forgó kiállítás volt megtekinthető, a müncheni Vadászati és Halászati Múzeumban a „Szép, mint az Augustienerkindl” címmel egy hasonló temetikájú tárlatot láthatott a bajor főváros lakossága. A számtalan fekvő és álló gyermek Jézus-ábrázolások mellett Nina Gockerell kitér a pólyába csomagolt gyermek Mária ábrázolásaira is. Kultúrhistóriai áttekintéséből kiderül, hogy ezek az öltöztetett-pólyált babák jóval ritkábbak, mint a gyermek Jézusábrázolások. Ennek ellenére - vagy mindamellett - térségünkben a bodaji kegytemplomban, illetve a rozsnyói kolostortemplomban látható egy-egy pólyáit Mária-szobor. Végezetül még néhány szót magáról a gyűjteményről: Hiky Mayr egy müncheni születésű, jelenleg Olaszországban élő üzletasszony, aki szabad idejében gyűjti a gyermek Jézus (öltöztetett) szobrait. Gyűjteményében mintegy százhetven darab különböző méretű és kidolgozottságú, szebbnél szebb itáliai alkotás található. A most bemutatott könyv ürügyéül szolgáló kiállításon ebből „mindössze” száznegyven látható, mégpedig csupán azért, mivel a Bajor Nemzeti Múzeum kiállítási helyiségeiben ennyit tudtak csak elhelyezni. A fentebb bemutatott két kiadvány jelentősége számunkra az, hogy rávilágít arra a széles kultúrhistóriai háttérre, amelyet a kereszténység (azon belül jelen esetben a római katolikus vallás) szolgáltat (népi) kultúráink számára. Liszka József 130
