Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)
1931-06-18 / 25. szám
170. oldal. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 25 szám. szakában a bizottság ügyszerető vezetőinek és a lelkes munkatársaknak buzgalma, iparkodása, a Kultuszminisztérium iránytszabó, célkitüző intézkedései voltak azok a tényezők, amelyeknek erőegyütthajtója mutatta a haladás, a fejlődés irányát. A somogymegyei népművelés eme évtizedének küzdelmekben, tapasztalat gyűjtés ben, a körülményekkel való számolás eltalálásában, a kezdeményező lehetőségek kihasználásában gazdag első évei ügyvezetőire igen termékenyitőleg hatottak. Működésük további éveinek során arra törekedtek, hogy elsősorban megteremtsék a munka anyagi bázisát. Ebben az igyekezetben elévülhetetlen érdeme van a bizottság elnökének Tallián Andor alispánnak, aki másodszor is szabályrendelet megalkotásával igyekezett biztosítani a vármegyei népművelés pénzalapját. Hiába, a minisztériumnál ekkor sem sikerült a hozzájárulást megnyerni. Ezután rendeleti utón biztosította a községek részéről az általa megszabott támogatást, amelyet a községek évi költségvetésükbe beállítani és a bizottság pénztárába befizetni kötelesek voltak. Gondoskodott arról is, hogy a vármegyei költségvetésben jelentős összeg állítassák be az ügy támogatására. Utódja Stephaich Pál alispán, elnök ebben a tekintetben is követi elődje nemes felfogását, amelyért annyival is inkább hálásak lehetünk, mert ezzel a népművelés biztosabb pénzügyi alapot nyer, amire a Kultuszkormány évi segélyének elmaradása óta fokozottabb mértékben van szükség. Az anyagi alap megteremtése melleit nagy figyelmet fordít a bizottság a munkatársak (tanítók, lelkészek, jegyzők, orvosok, állatorvosok, stb.) megnyerésére Ebben a törekvésben támogatják az egyes minisztériumok, egyházi hatóságok, akik buzdítják és utasítják az alárendelteket az ügy szolgálatára. A vármegye alispánja is évenkint szeptember hóban rendelettel fordul a községek elöljáróságához, illetve a helyi népművelési bizottsághoz, utasítván őket a népművelési munkára. A népművelési titkár meg a vármegyei sajtó utján tollal, a tanítói, jegyzői gyűléseken meg a népművelés lényegéről, céljairól, módjáról és eszközeiről tartott szabad előadásaival igyekszik szere- tetüket és munkásságukat az ügynek megnyerni. Ugyanezt a célt nagyobb stilban és szervezettebb formában szolgálta a Balaton- bogláron megszervezett u. n. népművelő- képző tanfolyam, ahol több országos nevű szakférfiú bevonásával 60 (tanító, lelkész, jegyző) népművelő megtárgyalta a népművelés egészkérdéskomplexumát. A népművelés előkészítésének szellemi vonatkozású részét kiegészíteni hivatott az a központi szakirányú köicsönkönyvtár, ahol a vármegye összes népművelői rendelkezésére ingyen használatra áll több száz népművelési vezérkönyv és forrcásmü. De bocsát a bizottság a népművelők használatára, kiadja a birtokában levő vetítőgépeket, diapositiv képsorozatokat, gramofon készülékeket és vándor népkönyvtárakat, hogy ezzel a munkájuk vonzóbbá, érdekesebbé és egyben sikeresebbé váljék. Szóval a bizottság minden igyekezetével azon volt, hogy a népművelési munka anyagi és szellemi erőit előteremtse, megszervezze, munkába állítsa a siker, az eredmény érdekében. Hogy ez az előző évek után mai nápig mennyire sikerült, erről képet ad az 1930—31-iki tanév népművelési munkánkról szóló beszámoló jelentésünk. Beszámoló jelentés az 1930—31. tanévről. Az 1830—31. tanév munkájának céljai és eszközei azonosak az előbbi évekével. Nem hanyagoltuk el, se nem mellőztünk egy népművelési módot, amely az elmúlt időkben célravezetőnek bizonyult, viszont nem
