Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)
1931-06-18 / 25. szám
25. szám. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 169. oldal. ben 5 hónapos, heti 20 órás két népfőiskolái (ált. ismereít) tanfolyam 25 polgári és 22 kalonai hallgatóval. (Volt még 1 kereskedelmi és 9 ipari szaktanfolyam, ezek szoro- sanvéve nem tartoznak a bizottság hatáskörébe.) Hogy ezek nagy sikerre! folytak le, ebben sok érdeme volt Sámik Józsefnek, Tankovics Jánosnak, Király Józsefnek, akik odaadó szeretettel működtek közre különösen a kisgazda közönség és ifjúság népművelési vágyának ébresztésével s a hallgatóság összegyűjtésével. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a gazdasági előadások tartásával Pfeifer János gazd. főintéző és Fikár József vm.-i állategészségügyi főfelügyelő. Vidéken tartott népművelési előadások kimutatása: Kaposvári járás .... . 81 előadás, Nagyatádi „ ..................... . 148 n Marcali „ ..................... . 95 n Tabi „ ..................... . 65 » Igali .......................... . 20 ff Szigetvári ........................... . 105 ff Barcsi „ ..................... . 42 ff Lengyeltóti „ ..................... . 31 ff Csurgói „ ................. . — tt Összesen: 587 előadás. Vármegyeszerte 65 gazd. előadást tartott még Kovács Pál szaktanár. A vidéki népművelő munkatársak közül ügyszeretetükkel kiváltak: Kárpáti Ernő polg. isk. ig. Nagyatád, Busa Antal körjegyző Szenna, Kovács Sándor ig. tanító Marcali, dr. Percei Győző szigetvári és Szandház Ferenc barcsi főszolgabirák. Az elmondottakon kívül kitűnik a bizottság -az időbeli jegyzőkönyveiből, hogy komoly kezdeményező lépések történtek, országos nevű szakférfiak bevonásával tárgyalások folytak egy Kaposváron felállítandó kultúrpalota és múzeum s ezekkel kapcsolatos népfőiskolaszerü, s népművelést szolgálni hivatott otthon létesítése érdekében. line, a népművelő gondolat milyen tápdus lelki talajra lelt, milyen örvendetes fejlődésnek indult igazolja az is, hogy a bizottság tevékenységét megvizsgálni jött miniszteri kiküldött a látottak felett elismerését fejezte ki, mondván: „Sehol az országban olyan szép eredményt nem ért a bizottság, mint Somogybán.“ Hogy ez az elismerés nagy és nehéz munka eredménye, következtethető abból a keserű panaszból, amely a bizottság titkárának 1921—22. tanévi beszámolójából csendült ki. Ugyanekkor a tikár megköszöni a sokak részéről tapasztalt jóindulatú támogatást, búcsút vesz és eltávozik. (1922. évi augusztus havában.) Az 1922—23. tanévben a Szabadoktatási Bizottság vezetésében változás történt, amennyiben Gönczi Ferenc nyugalomba vonulásával dr. Szabó Béla kir. tanfelügyelő lett az ügyv. elnök, Tóby József népművelési titkár helyét Felczán József foglalta el. A V. K. Miniszter rendelete folytán a bizottság neve: Somogy vármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága lett. Nem változott azonban a cél, megmaradt az ideál, a lelkesedés, a buzgalom foka, a siker mértéke. A népművelés megindulásának első éve után tovább folyt az útkeresés, az építés. Ez nem is lehetett másképpen, hiszen az iskolán kívüli népművelés lényegénél és jellegénél fogva mindenkor és mindenhol formát és tartalmat az időtől, a szükségtől, a helytől, a helyzettől, egyszóval az élettől nyeri. A vezetőitől, munkásaitól sok kezdeményező erőt, leleményességet, odaadást, hőséget, szeretetet kíván. A népművelés sohasem lehet sablonos, kötött formájú munka, melyet rendeletek, paragrafusok szigorú ke- reetbe körülzárnak. Igaz ez különösen a fiatal somogymegyei népművelési törekvésekre, Somogyra, ahol ezelőtt bizony kiépített, tervszerű népművelési munka nem igen folyt s igy kitaposort mesgye, bevált forma nem volt kéznél. A vajúdás, az irány, az útkeresés e
