Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)
1931-06-18 / 25. szám
168. oldal. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 25. szám. nép boldogitását. Ezekből a társadalmi és hivatalos alakulatokból nem egy kérész-életű volt, de lettek belőlük, amelyek gyökeret vertek, az élet terevényében megerősödtek, az életrevalóságukról nap-nap után tanúbizonyságot tesznek. Ezek közé tartozik a népművelés gondolata és annak megvalósításán dolgozó vármegyei Népművelési Bizottság. Az a bizottság, mely oly eszmék hirdetője, mely szerint a leszegényedett, legyöngült, megfogyott, lealázott nemzet csak akkor tud talpra állni, megerősödni, újból nagy lenni, ha igazi művelődés, tudás, nevelés a megujhodott nemzeti és erkölcsi érzés a nép minden egyes tagját mélyen áthatja és átformálja, hogy „emberebb emberek és magyarabb magyarok“ legyünk. Mindennek tudatára csak ma jöttünk, pedig hirdették azt már régen, sokan. 100 évvel ezelőtt gróf Széchenyi István is. Hiába, újból beigazolódott, hogy a szükség a „legnagyobb tanítómester.“ Hogy a nagy áron szerzett okulásból a nemzetnek a jövőben haszna legyen, a feléledt népművelési gondolat éljen és hasson a nm. V. K. Minisztérium törvényhatóságon- kint népművelést gondozó bizottságokat szerveztetett meg. Ilyennek megalakítása Somogy vármegyében 1921. március hó 6-án Szabadoktatási Bizottság név alatt történt meg. Elnöke lett Tallián Andor alispán, ügyv. elnöke Gönczi Ferenc kir. tanfelügyelő, titkára Tóby József. A megalakult bizottság természetesen a kezdet nehézségeivel küzdött, az első lépések bizonytalanok voltak. De érthető is, hiszen nálunk a felnőttek művelődésével való törődés, különösen a legegyszerűbb néprétegek művelésének gondolata meglehetősen idegen gondolat volt. Nálunk nem működtek Grundtwigok, Fichték. Széchenyi szava pedig pusztába kiáltott szó volt. Ezért is 1921-ben és az utána következő években óvatosan kellett tenni egy-egy lépést előre, tapogatódzva kellett keresni az utat, az eszközöket, meggondolva kellett rakni az alapot, nagy előrelátással és körültekintéssel végezni az előkészítő munkát. Önzetlen, áldozatos munka, apostoli hit, nemes faj- és emberszerető érzés nélkül nem lehetett volna kikerülni, legyőzi a lépten-nyomon támadt meg nem értést, félreértést, megtörni a hideg közöny vastag jegét. Azonban az iskolán kívüli népművelés somogymegyei kezoemé- nyezői e kiváló tulajdonságokkal rendelkeztek. Ezért is jó irányban és jó utón indultak meg. Első teendőjük volt az anyagi alap megíeremtése. Nehéz feladat a tatárjárásnál nagyobb keserveket átélt idők után. Tallián Andor alispán, Fenyvesi Béla és Szabó Li- pót kaposvári könyvkereskedők felajánlották a hivatal elemi szükségletét képező Írószereket, A tanfelügyelőség adta az irodahelyiséget a népművelési titkárnak. Az adminisztráció és a népművelő munkások díjazásához szükséges készpénz előteremtése érdekében, megindult a pénzgyűjtés az alispán engedélyével, társadalmi utón. A pénzadományozók között ott szerepel nagyobb összeggel a Vármegye, a Somogymegyei Kisgazda Takarékpénztár, Dunántúli Bank, a cukorgyár igazgatósága, gróf Jankovich László és a Kultuszminisztérium. Fokozta a szerény pénzügyi lehetőséget a bizottság rendezte kultur-ünnepségek belépti dijaiból befolgt jövedelem is. A jövő megfelelő biztosítása érdekében az iskolánkivüli népművelés ügyében szabályrendeletet alkotott a törvényhatóság, de ez miniszteri jóváhagyást nem nyert. A munka pénzügyi oldalának némi biztosításával párhuzamosan megindult a népművelői tevékenység is, hogy hol és milyen mértékben az kitűnik a következő adatokból: Kaposvárott a városházán 18 gazd. és 8 szabad liceális előadás. A honvédség legénységénél 20, a tiszteknél 10 előadás. Két 60 órás analfabéta tanfolyam a honvéd legénység részére. A reálgimnázium termei
