Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)

1931-05-28 / 22. szám

22. szám. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 129. oldal. legalább 20, az ulca vonalától pedig 10 mé­terre esik. 2. Ha templomtól, iskolától, kórháztól és oly középülettől, amelynek használatát az üzem zaja zavarja, legalább 100 méterre esik. 3. Ha az engedélyezési eljárás során a hatóság oly előírásokat és kikötéseket állapit meg, amelyeknek betartása esetén az üzemeknek a szomszédok egészségére való káros hatása vagy tüzveszélyessége megszűnik. A 12724 — 1887. számú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri rende­let érielmében telepengedélyhez kötött ser­téshizlalók a község belterületén nem állít­hatók fel. Ilyenek részére engedély nem adható. A telepengedélyekhez kötött üzlettele­peknél az 1884: XVII. t.-c. 26. és követ­kező §-aiban foglalt rendelkezéseket kell figyelembe venni. Az építkezési szempont­ból szükséges tárgyalást és a telepengedé­lyezési eljárás tárgyalását lehetőleg egy idő­ben kell megtartani, de az építési engedély ügyében a véghatározat külön és csak akkor hozható meg, ha a telepengedélyezésre vo­natkozó véghatározat már jogerőre emelke- kedett. 13. §. 1. Általában minden olyan építkezés engedélyezésénél, amelyre országos rende­letek, vagy külön jogszabályok vonatkoznak, ezeknek különös rendelkezéseit is figyelembe kell venni. 2. Iskolák és óvodák építésénél a 72370—1917. V. K. M. számú körrendelet, vasúti tüztávlaton belül való építésnél az 1528. ein. 1876., illetve a 77177—1903. K. M. rendelet, közvágóhidaknál az 54300—1908. F. M. rendelet intézkedéseit is szem előtt kell tartani. Iskoláknál és óvodáknál az épít­kezési engedélyt csak oly tervek alapján ad­hatja meg az elsőfokú hatóság, melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter, vagy az illetékes felügyeleti hatóság már helyben­hagyott. 14. §. 1. Ha valamely, eddig házhelynek nem használt bel- vagy kültelken épület emelé­sét, vagy ily területnek több házhelyre való felosztását, vagy oly építkezést terveznének, amely uj utca nyitását teszi szükségessé, az utcanyitási engedélyt a községi képviselő- testület adja meg a törvényhatóság kisgyü- lésének jóváhagyásával. 2. Köteles a község képviselőtestülete az érdekeltek kérelmére, esetleg hivatalból az ilyen területekre, vagy telkekre nézve a 47. §-ban foglaltak figyelembevételével he­lyes méretű, szakszerű szabályozási tervet készíttetni s abban az esetleg szükséges utcák, gyalogjárók szélességét és magassá­gát, a házak elhelyezési irányvonalát a tel­keknek házhelyül való felhasználásánál az egyes házhelyek minimális szélességét, vé­gül a netán szükséges egyéb különleges szabályozási adatokat megállapítani. Zsák­utcák létesítése nem engedélyezhető. A ház­helyek határvonalait legalább 10 m mélysé­gig, az útvonalra merőlegesen kell megálla­pítani. 3. A szabályozási terv költségeit a köz­ség, ha pedig nem közérdekből történt, a parcelláztató tulajdonos tartozik viselni. 4. A költségek megállapítására vonat­kozó határozat a szabályozási terv jóváha­gyását nem akadályozhatja. 5. A szabályozási terv elkészítésénél a viz elvezetésére való különös tekintettel az alábbiakat kell figyelembe venni: /. Az utcák kihasitása lehetőleg 20 m szélességben történjék. Kisebb forgalmú mel­lékutcák 15 m. szélességben létesíthetők. Ez utóbbi esetben kocsi-ut 8 méter, a két oldali árok egyenként 1’5 méler a gya­

Next

/
Thumbnails
Contents