Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)
1931-05-28 / 22. szám
130. oldal. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 22. szám. logjárda egyenként 2 méter. Az előbbi esetben pedig a kocsi-ut 10 méter, a kétoldali árok egyenként 2 méter, a gyalogjáró egyenként 3 méter széles legyen. 2. Az építési célokra kiszemelt terület feltétlenül száraz, talajvíztől és árvíztől mentes legyen. Ha a község belterületéhez közel megfelelő hely rendelkezésre nem áll és az ilyen terület beépítését a község fejlesztése szükségessé teszi, akkor a kérdéses területet alagcsövezéssel, nyílt lecsapolással, vagy egyéb intézkedéssel kell vizteleniteni és építkezésre alkalmassá tenni. 3. Rothadó szerves anyagokat tartalmazó területen uj utcát nyitni tilos. 6. A község tartozik a rendes közlekedésre szükséges területen felül a közterületek megváltásáról gondoskodni. Az utca területét, a gyalogjárda céljaira szükséges területsávot az érdekelt teleklulajdonosok díjtalanul kötelesek a községnek átengedni. A község feladata az utca kiépítéséről, burkolásáról, valamint az ut kiárkolásáról gondoskodni. Gyalogjárda létesítése, annak, valamint az árkoknak fenntartása az illető háztulajdonos kötelessége. A gyalogjárda méreteit és anyagát a községi szabályrendelet előírhatja, a községi elöljáróság pedig annak magasságát és esését is kitűzheti. 7. A szabályozási terv készítésénél a község legyen figyelemmel a jelen szabály- rendeletben foglalt épitésrendőri, tüzrendé- szeti, közegészségügyi, közlekedésügyi, berendezési és szépitési szempontokra. 8. Az elöljáróság e tervet az érdekeltekkel közölje, tegye szabályszerűen közhírré és jóváhagyás végett a kisgyüléshez terjessze fel. 9. A törvényhatósági kisgyülésnek érdemleges határozathozatal előtt a m. kir. államépitészeti hivatal, a vármegyei tiszti főorvos, a vármegyei tüzrendészeti felügyelő és megokolt esetekben a folyammérnöki és kultúrmérnöki hivatalok és a szabályozás által érintett közlekedési vállalatok véleményét is meg kell hallgatnia. 15. §. A községekben az utcák és terek szabályozása céljából a helyi körülményekre való tekintettel a szabályozási vonalakat a községi képviselőtestület állapítja meg. E vonalakat a község a kataszteri, vagy egyéb rendelkezésre álló, vagy a szükséghez képest újonnan készült térképbe lépték és helyes helyszinrajz alapján rajzolhatja. A szabályozási vonalak megállapításával egyidőben a községi képviselőtestület megállapítja, hogy a község mely részében kötelező a szabadon álló, a zárt sorú, vagy az előkerles építési mód. E határozat meghozatalánál a községfejlesztési és egészség- ügyi szempontok niellett figyelemmel kell lenni a hagyományos helyi jelleg megérdemelt ápolására. Tartózkodni kell a különböző építési módoknak tervszerűtlen és ötletszerű keverésétől és ezzel a község képének elcsúfításától. A község képére hátrányos csupasz tűzfalaknak az utcavonalhoz 10 méternél közelebb való létesítése csak olyan községrészekben engedélyezhető, ahol a zárt sorú, esetleg az ikerházas építkezés kötelező. Ilyen helyen a tűzfal addig is, amig a csatlakozó szomszéd épület meg nem épül, vagy oly alakú legyen, hogy hátrányos hatása minél kevésbé érvényesüljön, vagy pedig növényzet fussa be. Már meglevő tűzfallal szomszédos telken utcai építkezésnél a tűzfalhoz csatlakozóan kell építeni. Olyan községrészekben, ahol az előző bekezdések rendelkezései szerint tűzfal nem építhető, a tűzbiztonságról az épületek megfelelő távolságban való elhelyezésével és tűzbiztos építő és tetőfedő anyagok alkalmazásával kell gondoskodni. A szabályozási vonalon kívül senki sem épitkezhetik és nem végezhet a szabá
