Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1931. (50. évfolyam 1-53. szám)
1931-05-14 / 20. szám
20. szám. SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 105. oldal. 1. Takaréktüzhelyel ellátott és állandóan lakott házak kéményei; 2. Takarékttízhellyel nem kapcsolatos és csak időnkint lakott épületek, szőllőhegyi présházak, villák, nyaralók (stb.) kéményei. A kéményseprő is, a féí is kérheti a községi elöljáróságnál a kémény jellegének megállapítását. Ebben a kérdésben az elöljáróság végérvényesen határoz. A söprés és égetés szükségére és gyakoriságára nézve felmerült vitás esetekben a kéményseprő és tűzrendészed szakközeg meghallgatásával az illetékes elsőfokú iparhatóság dönt. A kiégetés házilag nem eszközölhető; azt kellő óvintézkedések betartása mellett, városban tűzoltói felügyelet alatt csakis az illetékes kerületi kéményseprőmester végezheti. 8. §. A kéményseprő a munkálatokért e szabályrendeletet kiegészítő díjszabásban feltüntetett díjazásban részesül. A fél kívánatéra végzett éjjeli munkáért a megfelelő dijak kétszerese számítható. A kéményseprő a jelen szabályrendelethez mellékelt díjjegyzék I. csoportjában felsorolt munkadijat a háztulajdonosoktól, a II. csoportban felsorolt munkák diját pedig a lakótól követelheti. A szabályrendeletben megállapított dijakat a söprési kényszer alá eső tisztítási tárgyak után azok a háztulajdonosok is tartoznak megfizetni, akik a kéményseprőt munkája teljesítésében bebizonyithatóan megakadályozták. Ha a seprés a tulajdonos, illetve háznépének távolléte miatt hiúsult meg, az elsőizben tapasztalt távoliét nem vehető szándékos, tehát rosszhiszemű akadályozásnak. Az egymásután ismétlődő többszöri távollétet azonban a tulajdonos igazolni tartozik. A kéményeknek a 7. §-ban meghatározott módon való tisztítását azonban sem az épülettulajdonos, sem a lakó, sem az épülettel bármely címen rendelkező egyén általában meg nem tagadhatja. A kitisztított hulladékot a kéményen kívül a kéményseprő halomra tartozik gyűjteni és köteles a kémény használóját a hulladék megnedvesitésére, tűzbiztos helyre való szállítására figyelmeztetni. A kéményseprési dijakat a kéményseprőnek minden év október 1-én bemutatott és kellőleg igazolt kimutatásai alapján kis- és nagyközségekben a községi elöljáróság írja elő és szedi be közadók módjára. A beszedett dijak 5 százalékát beszedési illeték címén az elöljáróság levonja. Az összeg a község pénztárát illeti s tűzoltó- szerek beszerzésére és karbantartására kell fordítani. A vitás kéményseprési dijak eldöntésére az iparhatóság illetékes. 9. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében minden kémény a tűzbiztonság követelményeinek megfelelően tisztittassék. Ezért a kéményseprő minden község részére 2—2 megfelelő lapszámmal ellátott A) minta szerint kiállított nyilvántartó könyvecskét tartozik beszerezni. Egyik példány a községházánál, a másik a kéményseprőnél van. Mikor seprés végett kiszáll, a birónál jelentkezik, a községi könyvecskét magához veszi. A teljesített sepréseket házanként a megfelelő lapra és rovatba bejegyezteti, vagy bejegyzi s a háztulajdonossal, vagy bérlővel igazoltatja mindkét könyvecskében. Amint a község összes házaiban végzett, a község könyvecskéjét a községi bírónak ismét visszaadja. A kéményseprő a kiszállást 8 nappal előbb a községi bírónak írásban bejelenteni tartozik, aki a seprési időt a lakosságnak a szokásos módon (dobszó utján) tudomására hozza. 10. §. Kéménysepréskor a kéményseprő meggyőződik arról, hogy az illető épületekben s különösen a kémények köze
